Archívum – 2008

Krisztus Király ünnepe – az egyházi év jelképes vége

Christus vincit… regnat… imperat
(Krisztus gyõz, uralkodik, parancsol) 

A római Szent Péter tér közepén a két hatalmas ölelõ kar szívében, amely az Egyház anyai szeretetének szimbóluma áll a híres obeliszk. 25,50 méter magas, egyetlen kõ monolit hieroglifek nélküli csúcsán Krisztus király keresztjének legnagyobb darabjával diadalmasan hirdeti az örök élet királyának diadalát.
Caligula (Gaius Caesar, Kr.u.12–14) hozatta Rómába Heliopolisból, mely késõbb Néró (Kr.u.54–68) cirkuszába került és tanúja volt sok keresztény vértanúságának, vérkeresztségének, az egyetlen obeliszk, amely állva maradt Róma bukása után, hogy Szent Péter sírja elé álljon, és az elõtte elhaladó népeknek hirdesse Krisztus király világra szóló gyõzelmét.
Fontna építész állította fel 52 munkanapon 900 munkás közremûködésével. Felállításának napján egyetlen szónak sem volt
szabad elhangzania. Csak a mûvész vezérlése hangzott. Amikor kész volt a hihetetlenül kényes feladat, V. Sixtus pápa az obeliszk talapzatára vésette: Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat.
Ennek a királynak legyünk hûséges katonái. Ma ilyenekre van a legnagyobb szükség. (Pénzes József esperes-plébános)

Szent Ágoston-templom
Magyarország földrajzi középpontjában (2.)

Pusztavacs az ország közepe!

A másfél ezer lélekszámú Pusztavacs Pest megye déli részén fekszik, a Dabasi kistérségben, 50 km távolságra Budapesttõl.  Árpád-kori település a Kõrösi út mellett. Elsõ említése IV. László király 1274-ben, majd 1280. évi oklevelében „Och” néven történik. A középkorban mezõváros volt. A török uralom alatt Vacs nehéz idõket élt át. 1652-ben a túlélõket a falu lelkésze Nagykõrösre vezette, így a falu elnéptelenedett és megszûnt egységes, zárt településként létezni. Lakói elhagyták és fokozatosan pusztává vált, ezért nevezik ma Pusztavacsnak.

(…) tovább

November 22.

Egyházközségünk örökös szentségimádási napja

A szentségimádás reggel a 9 órai szentmisével kezdõdik, és este 6 órakor a hálaladó szentmisével zárul. A reggeli misétõl az esti szentmiséig a templomban kitett Oltáriszentség elõtt napközben bármikor végezhetünk szentségimádást.

Hagyományos Katalin-bál

Egyházközségünk idén is megszervezi a hagyományos kosaras Katalin-bált. Az ünnepség november 22-én, szombaton este 7 órától kezdõdik a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Jegyek elõvételben a plébánián, valamint a szervezõknél kaphatók.
Mindenkit szeretettel várnak! (Felvételek a rendezvényrõl)
 

November 19., Árpád-házi Szent Erzsébet napja

Ferenczes István

Szent Erzsébet a Gyimesekben

Magyar királylány lángol        omlik a szûz hóba
kötényében a kenyér        mint pannoni rózsa
tékozló fényét ontja        jég-Thüringiára
Árpád honából szakadt        anyátalan árva
otthonából számûzött        glóriában ázó
sorsára hagyva õ lett        a legelsõ csángó
a fájdalmak adventje        a tündöklõ bánat
Jézus árnyéka járja        a wartburgi várat
ostorzúgásban viszi        angyalok karáig
a pártosan szaggatott        magyari hazáig
hol a gõg orgiázik        bordalba fulladók
gyalázzák a szüzeket        és meráni rablók
amott a pogány halál        emitt vér a sár
„Kívül fehér piros zöld        a világ s dalra vár”
de bévül semmire vár        Germánia szentje
hiába dalol tavaszt        Walther Vogelweide
magyar hercegnõre hull        a daróc himnusza
mocskot kiáltoz reá        megváltott koldusa
önmagát kisemmizi        pazarlón szétosztja
istálló hazában él        Isten menyasszonya
christiana mystica        eldobott korona
égi körökig repül        szívbõl az orgona
leprások árvája õ         földre tört liliom
bánatból sóhajokból        felépült égi dóm
havazások zsoltára        madonnás fájdalom
látnak a vakok szólnak        a némák irgalom
a mindenséggé leszel        a semmi fölszakad
fehér reszketés rázza        a májuságakat
kápolnavirág vagy te        homályom bársonya
gyolcs mezõkön harmat         gyöngy kláris áfonya
alamizsna rónaság        kék tengerek árnya
csillagokból lehullott        magyar király lánya
ködök szállanak alá        teérted Gyimesen
elsápad ha ránk tekint        nyírfaágas hitvesem
õsz lesz õ is
Istenem

A Szegény az életünk megváltoztatására szólít fel

„Jézus ránézett a gazdag ifjúra, és megkedvelte. Valami hiányzik belõled még – mondta neki. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és tarts velem!” Ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.” (Mk 10,21–2)
A szegény olyan, mint a próféta. Életünk megváltoztatására szólít fel; új életstílusra, találkozásra és ünnepre, az osztozásra és bocsánatra.
A gazdag fél bezárkózik gazdagságába és magányába, túlhajtott tevékenységbe vagy semmittevésbe. Ezért elutasítja a szegényt, mert gyöngéd, szívbeli találkozásra hívja. Bizonytalanságában nem tudja képes-e felelni erre a hívásra. Tehetséges, képzett, intelligens; fejlett értelmi és cselekvõképességgel rendelkezik, de a szíve fejletlen, elsorvad. Talán éppen ezért retteg?
A gazdagnak szüksége van a szegényre, hogy kiszabaduljon saját börtönébõl, amelybe önmagát zárta. A gazdagot leginkább az a veszély fenyegeti, hogy elzárkózik a tudás és a hatalom biztonságot ígérõ sáncai mögé. A szegény megzavarhatja – sõt meg is zavarja – a gazdagot ebben az önelégült biztonságérzetében.
Ha hagyja magát megzavarni, akkor létrejöhet a csoda. A szegény behatol a gazdag börtönének rácsai mögé, tekintete eléri a gazdag szívét, hogy felébressze azt. Ez találkozás. Akkor a gazdag felfedezi saját szívét, amely szeretni s dobogni kezd. Felismeri saját szívét, amely találkozásra, szolgálatra és arra lett teremtve, hogy Isten szeretetének jele legyen. Engedjük, hogy megzavarjanak a szegények. (Pénzes József esperes-plébános)

*

Szent Erzsébet-napi gyûjtés a nagycsaládokért

A Gyulafehérvári Caritas Szent Erzsébet-gyûjtést szervez november 16-án Erdély katolikus templomaiban a hátrányos helyzetû családok megsegítésére. Adakozni vasárnap a szentmiséken lehet.

  Gondolatébresztõ

„Isten temploma vagyunk. Amíg itt élünk, a templom épül,
hogy az idõk végezetén felszenteljék.
Az építés nehéz, fájdalmas. A felszentelés mérhetetlen öröm.”
Szent Ágoston

November 1. és november 2.

Mindenszentek és Halottak napja

November 1-jén, szombaton a szertartások kezdete:

10.30 óra – Ünnepi szentmise

Halotti megemlékezõ és az új síremlékek megáldása:
15.00 óra – Szentlélek utcai temetõ
16.00 óra – Kalász negyedi temetõ
                   
19.00 óra – Szentmise az egyházközség halottaiért

* * *

Isten minden imádságot meghall, befogad

Halottak napján azokra a szeretteinkre emlékezünk, akik eltávoztak a földi létbõl, hiányt hagyva maguk után. Tiszteletet érdemlõ õsök, nemrég elhunyt családtagok, rokonok, barátok sírján gyújtunk gyertyát és mondunk imát értük halottak napja szenvedején, vigíliáján, azaz mindenszentek estéjén. Két egymás után következõ nap, amikor az elhunytakra gondolunk, emlékük elõtt tisztelgünk. Mindenszentek napja és halottak napja a megholtakról szól, de komoly üzenete van az élõk számára. Minderrõl beszélt a HARGITA NÉPE olvasóinak dr. Kállay Emil piarista szerzetes.

– Mindenszentek ünnepén is, halottak napján is a földi létbõl eltávozottakra emlékezünk. Mi a különbség a két ünnepnap tartalma között?
– Mindenszentek ünnepén azokra emlékezünk, akiket az egyház nem kanonizált, tehát sem boldoggá, sem szentté nem avatták õket, de szentek voltak, mert szeretetbõl éltek, mondhatjuk „anonim szentek”. Az ember hatása nem szûnik meg akkor, amikor befejezi földi életét, nagyon sok mindent hagy maga után: azt, milyen volt az élete, jó ember volt-e, szeretetbõl szolgálta-e azokat, akik rá voltak bízva, törõdött-e másokkal, és körülvették-e õt emberi kapcsolatok? Éppen a szenteknek a története mutatja azt, hogy milyen hosszú idõn keresztül emlékeznek az olyan emberre, aki a krisztuskövetésben eljutott odáig, hogy szeretetbõl élt. Gondoljunk Kalkuttai Teréz anyára. A nem keresztény Indiában ugyanazon az ágyútalpon vitték az õ koporsóját, amelyiken nagy nemzeti hõsükét, Gandhiét is. Mivel érdemelte ezt ki? Hát pontosan azzal, hogy szeretetbõl szolgálta a legnincstelenebbeket, az elhagyottakat, haldoklókat, és maga köré gyûjtött jó néhány embert, akik ugyancsak úgy érezték, hogy a szeretetszolgálatra érdemes rátenniük életüket.
Az egyház létrehozta mindenszentek ünnepét, amikor a szeretetben élõ emberekre gondolunk, azokra, akik nincsenek kanonizálva, de hiteles életet éltek, és nagy hatással voltak az utókorra. Az egyház nem fogja szentté avatni például a taizéi közösség alapító lelkészét, Roger testvért, hiszen azokat avathatja szentté, akik a katolikus közösséghez tartoztak. Roger testvér mégis vértanú volt. Teljesen hiteles életet élt, csupa szív, lélek, szeretet volt. Nagyon boldog vagyok, hogy találkozhattam vele és foghattam a kezét. Mindenszentek ünnepén õrá is gondolunk. És azokra is, akik más kontinensen éltek, talán nem is ismerték a kereszténységet, de hiteles volt az életük. Mert Istenben éltek – az õ fogalmaik szerint. Hála Istennek, a Vatikáni Zsinat megfogalmazta, hogy mindenhol mûködik a Szentlélek és mindenkit vezet az igazság felé.
Bevallom õszintén, amikor mindenszentek napjához eljutunk, akkor az én õseimre is szoktam gondolni. Mert anyai meg apai oldalról is a katolikus hit nagyon elevenen élt családunkban, és szeretõ szívûek voltak.

– A temetõben gyertyagyújtáskor és másnap, halottak napján elsõsorban szeretteinkre emlékezünk…
– A mindenszentek esti világítás alkalmával és halottak napján gondolunk hozzátartozóinkra és azokra, akik életünkre nagy hatással voltak, meg azokra is, akik esetleg szenvedést okoztak nekünk. Könnyû megbocsátani, ha belátjuk, hogy azok hatására, akik esetleg nem voltak jóindulatúak, keresztbe tettek vagy megnehezítették életünket, a jó Isten kegyelme olyan erényeket mozgatott meg bennünk, amelyekrõl fogalmunk sem volt, hogy bennünk vannak. Ha erre gondolunk, hálát tudunk adni Istennek azokért, akik – mivel olyanok voltak, amilyenek – ezt a szerepet vállalták.
Ide kívánkozik József Attila egyik verstöredéke, ami nekem nagyon sokszor erõt adott: „Az Isten itt állt a hátam mögött, / s én megkerültem érte a világot. / Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám és nem emelt föl engem. / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erõ talpraállni bennem. / (…) Úgy segített, hogy nem segíthetett. / (…) Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra.”Én József Attilára is nagyon hálásan emlékezem halottak napján, mert gyönyörûen megfogalmazza, hogy nem elhagyott az Isten… Nem azért hagyott itt, hogy belepusztuljak, hanem pontosan azért, hogy megmozgassa bennem azokat a képességeket, erõket, amelyeket belém teremtett, csak mostanáig nem volt szükség rájuk.

– Halottak napján és máskor is imádkozunk a halottakért. Miért fontos ez?
– Régen úgy gondoltuk, és úgy gondolták az egyház teológusai is, hogy amikor az ember meghal, a test és lélek különválik, a test visszatér a földbe, ahonnét való, a lélek pedig a jó Istennél külön ítéletben részesül. A mai teológia úgy fogja föl, hogy amikor meghalunk, tulajdonképpen kilépünk ebbõl az anyagi világból, ahol tér és idõ van, oda, ahol már nincs idõ. Úgy gondoljuk, hogy ha valaki meghalt, meg kellett tisztulnia, és imádkozunk, mert szeretetünk el kell kísérje a holtat. Mi úgy éljük meg, hogy idõben imádkozunk, mert itt, a földön élünk. De Istennél nincs idõ, és Õ a maga örökkévalóságában minden imádságot meghall, befogad. Nincs tehát kárba veszett imádság. (Takács Éva, Hargita Népe, 2008. november 1.) 

Téli program

Október 6-tól, hétfõtõl megváltozott a hétköznapi szentmisék és felkészítõk idõpontja.

Vasár- és ünnepnap továbbra is: 9, 10.30, 17 és 19 óra (ifjúsági mise)
Hétköznap: 17.30 és 18.00 óra

Keresztelési felkészítõ: pénteken 18.30 órától
Házassági felkészítõ: szerdán 18.30 órától

Gondolatébresztõ

Jézus egyetlen emberi intézményt sem tekintett akadálynak,
hogy szeresse az egyes embert!
– gondolat a vasárnapi (okt. 19.) evangéliumhoz:
„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami az Istené”
(Mt.22,21.)

Tiziano Vecellio (1485?–1576): Adógaras – 1516, olaj, vászon.
Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda

 A Bibliáról… másképpen 

Sajátos Bibliaórán, vetítéssel egybekötött elõadássorozaton vehetünk részt szeptember végétõl keddenként este fél 7-tõl a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban, a szentmisét követõen. A Szentírás Ó- és Újszövetsége a hét minden napjára, sõt órájára tudna olyan témával szolgálni, amelynek értelmezését szívesen hallgatnánk, keddenként este alkalmunk nyílik erre.

(…) tovább

 Október 18. Szent Lukács evangélista

Szt. Lukács evangélista – Márton Lajos grafikája 

MÁRTON LAJOS – grafikus, festõmûvész, templomfestõ.
Székelyudvarhelyen született 1891. február 27-én, Budapesten hunyt el 1953. január 26-án.

Gondolatébresztõ

Életünk az Úrral való eljegyzettségünk ünneplése.
Benne NEM a javakban való bõvelkedés lényeges tehát,
HANEM az Istennel és az emberekkel való egymásra találás.

Október 8., Szûz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Mária

Nem tudlak úgy megénekelni,
Ahogy régóta szeretnélek.
A könnyes szép õsi magyar ének
Nem tud belõlem fölszakadni,
Ahogy százados évek sírták
Borús, hívõ, mélységes évek:
Mária! Mária!

Itt zúg rejtelmes szent viharja,
Itt zúg valahol mélyen bennem:
Hitem, vágyam bús lobogása
És fajtámé. Ó, soha ki nem zengem!
Csupán csak rövid szent neved száll
Mind fénylõbben, mind tüzesebben:
Mária! Mária!
1934

Nagy Miklós:
HARANGOZOK ÚRANGYALÁRA Mária-versek
címû kötetébõl

 NAGY MIKLÓS
(1894–1973)
Népi író, papköltõ, lelkipásztor.

Október 6.

Az aradi vértanúk napja

Az 1848-as szabadságharc leverését szörnyû megtorlás követte. 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot, akik „aradi vértanúként” vonultak be a magyar történelembe. Október 6. nemzeti ünnep, a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának  gyászünnepe. A vértanúkra emlékezünk a mai napon.

Vajdasági Szent Ágoston-templom õrzi
Kiss Ernõ aradi vértanú hamvait (1.)

Kiss Ernõ az utolsó szó jogán:
Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?
Árpádok dicsõ szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett,
hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

 (…) tovább

Október 4.

Assisi Szent Ferenc ünnepe

Békességért

      Uram,
      tégy engem békéd eszközévé.
      Hadd vigyem a szeretetet,
      ahol a gyûlölet uralkodik,
      a megbocsátást oda,
      ahol a vétek él.
      Hogy egyességre hozzam azokat,
      akik széthúzásban élnek,
      s az igazságot vigyem oda,
      ahol a tévely az úr.
      Hadd vigyem a hitet,
      hogy szétoszlassam a sötétséget,
      s az örömöt vigyem oda,
      ahol szenvedés az élet.
                                  (Assisi Szent Ferenc)

Vasárnap templombúcsút tartanak Nagytusnádon.
Az ünnepi szentmise 12.30 órakor kezdõdik. 

 Október a Rózsafüzér hónapja

„A Rózsafüzér elimádkozása valóságos mennyei kézimunka, láthatatlanul finom tûfestés, hímzés vagy kötés, amely a gyöngysor ötven Üdvözlégyébõl szövõdik. Aki sokszor pergeti végig olvasóját, hosszú fátylat szõ belõle, amellyel valamikor a nagy Irgalom betakarja bûneit. Ajka lehet, hogy gépiesen ismételgeti az angyal szavait, de lelke a szentség mezein lépeget. Ha gondolatai közben néha el is tévednek az ima szavaitól, ez még nem szerencsétlenség, mert hiszen az égi Anyánál járt látogatóban.” (Fr. Werfel: Bernadette)

Fõegyházmegyénk megalapításának millenniumi esztendejébe lépett. Elsõ szent királyunk szorongatott helyzetében országát, népét, koronáját Égi Édesanyánkra bízta.

Egyházközségünk is háláját akarja leróni azzal, hogy minden hétköznap és vasárnap a szentmisék elõtt hálául múltunkért, köszönetként a jelenért és esdeklésként a jövõnkért a rózsafüzér koszorúját ajánlja fel égi Édesanyánknak.
Imádkozzunk egy szívvel-lélekkel, mert sohasem lehetett hallani, hogy valakit magára hagyott volna, aki segítségért hozzá folyamodott. (Pénzes József esperes-plébános)
 

Október 1., az Idõsek Világnapja

Sík Sándor

A legszebb mûvészet

A legszebb mûvészet tudod mi,
Derült szívvel megöregedni.
Pihenni, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tûrni, ha van, ki vádol.

Nem lenni bús, reményevesztett,
Csendben viselni el a keresztet,
Irigység nélkül nézni végig
Mások erõs, tevékeny éltit.

Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erõd.
Nem vagy olyan, mint azelõtt.

S járni amellett szép vidáman,
Istentõl rád szabott igában.
De ezt a békét honnan vesszük?
Onnan, ha ezt erõsen hisszük,
Hogy teher, amit vinni kell,
Az égi honra készít fel.

Ez csak a végsõ simítás
A régi szíven, semmi más.
Ez old fel minden köteléket,
Ha a világ még fogna téged.

Az Úr nem szûnik meg tanítani,
Ezért kell sok harcot vívni,
Idõsen is, míg csendesen a szív
az Úrban megpihen és kész vagy
az Õ kezébõl venni, hogy minden Õ –
S te sem vagy semmi.
S akkor lelked kegyelmes atyja
A legszebb munkát is megadja.

Kezed imára kulcsolod –
ez mindennél dicsõbb dolog.
Áldást kérsz szeretteidre –
Körülötted nagyra és kicsinyre.
S ha majd munkád betellett,
S a végsõ óra elközelgett,
Engedsz az égi szent hívásnak,
Enyém vagy, jöjj, el nem bocsájtlak.

1963

Szeptember 28. (szeptember utolsó vasárnapja)

A Szentírás vasárnapja

„Ha még egyszer elölrõl kezdhetném az életet, egyedül csak ezt a könyvet: a Bibliát tanítanám az embereknek! (B. Pascal)

Csak ha belegondolunk az Isten és az ember közti végtelen távolságba, csak ha meggondoljuk, hogy hány ember nem tekinti a Bibliát isteni mûnek, és elutasítja, mint „tiszta képtelenséget”, akkor értjük meg Isten szeretetének nagyságát és kockázatát. Isten hajlandó volt vállalni azt, hogy szavát félreértjük, kigúnyoljuk, meghamisítjuk, mindent vállalt – s ezt értünk tette.

Ezért vegyük fontolóra Szent Ágoston megtérésének égi üzenetét: Tolle et lege! – Vedd és olvasd!

Vedd hát kezedbe, de számolj azzal, hogy megsebez. Igen, az Isten igéje megsebez, de fekélyt nem hagy maga után.

*

Minden hónap utolsó vasárnapján az esti 7 órás szentmisét
egyházközségünk elhunyt nyugdíjasaiért ajánljuk fel

Szeretetvendégség. A megemlékezõ szentmise után a híveket
a Szent Ágoston-templom Jakab Antal termébe várták

                                           Nagy Gyöngyvér felvételei

Gondolatébresztõ

A Biblia Isten élõ igéje, melyben úgy látjuk magunkat, mintha tükörbe néznénk.
A Biblia valóban megmutatja, kik vagyunk.
Az üdvösségtörténet legnagyobbjai a Biblián keresztül találták meg az Urat.

Szeptember 27., Szent Kozma és Szent Damján vértanúk napja

(A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, de Páli Szent Vince ünnepe miatt Szent Kozma és Damján szeptember 26-án szerepelnek a liturgikus naptárban. Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztõség)

Templombúcsút tartanak vasárnap Kozmáson

Az ünnepi szentmise 12.30 órakor kezdõdik

A búcsú éneke
Szent Kozma és Damján, e két hû testvérnek
Hõsi tetteirõl zengjen ma az ének.
Lelkesedve gondol a hívõ nép rájuk
S buzgó imádsággal kéri pártfogásuk.

Szent Kozma és Damján orvosok valának
Erényük s tudásuk fénylett a világnak.
Jézus szent nevében nagy csodákat tettek,
Egészséget adván sok szegény betegnek.

Szent Kozma és Damján, dícsõ Pártfogóink,
Legyetek Jézusnál kegyes szószólóink.
Hogy szent tanítását híven teljesítve
Mi is feljuthassunk hozzátok a mennybe.
 

Istenünk, Szent Kozma és Damján vértanúid ünnepén téged magasztalunk,
mert bölcs gondviseléseddel nekik örök dicsõséget, nekünk pedig pártfogó segítséget adtál! 

Gondolatébresztõ

„Az ember, amikor dolgozik, nemcsak a tárgyakat és a társadalmakat alakítja át, hanem önmagát is tökéletesíti: sok mindent megtanul, kifejleszti képességeit, kilép önmagából, sõt önmaga fölé emelkedik. Ez a gyarapodás nagyobb érték, mint a maga köré felhalmozott vagyon.” (II. Vatikáni zsinat)

Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.
Károli Gáspár fordítása

    A szeretet himnusza

1. Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
      Ha szeretet nincs bennem,
      Csak zengõ érc vagyok vagy pengõ cimbalom.
   2. Legyen bár prófétáló tehetségem,
      Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
      Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
      Ha szeretet nincs bennem,
      Mit sem érek.
   3. Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek
      S vessem oda testem, hogy elégessenek,
      Ha szeretet nincs bennem,
      Mit sem használ nekem.
   4. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
      A szeretet nem féltékeny,
      Nem kérkedik, nem gõgösködik,
   5. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
      Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
   6. Nem örül a gonoszságnak,
      De együtt örül az igazsággal.
   7. Mindent eltûr, mindent elhisz,
      Mindent remél, mindent elvisel.
   8. A szeretet soha el nem múlik.
      A prófétálás megszûnik,
      A nyelvek elhallgatnak,
      A tudomány elenyészik.
   9. Tudásunk csak töredékes,
      Töredékes a prófétálásunk is.
  10. Mikor azonban eljön a beteljesedés,
      Ami töredékes, véget ér.
  11. Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
      Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek.
      De mikor férfivá nõttem, elhagytam a gyermek szokásait.
  12. Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
      Akkor majd színrõl-színre.
      Most csak töredékes a tudásom,
      Akkor majd úgy ismerek,
      Ahogy én is ismert vagyok.
  13. Most megmarad a hit, remény, szeretet,
      Ez a három,
      De köztük a legnagyobb a szeretet.
 

Gondolatébresztõ

A Szent Kereszt felmagasztalása

„Függ már Jézus bûnödért keresztre felfeszítve…”
Ez a függés több mint odaszegezettség. Ez a függés szeretet.
Mert aki függõvé kiszolgáltatja magát, az szeret: mégpedig annyira, amennyire függ!

Szeptember 13., szombat

A Gyulafehérvári Fõgyegyházmegye millenniumi évének ünnepélyes megnyitója
a Csíksomlyói kegytemplomban. Ünnepi szentmise 10.30 órától

Lelkigyakorlat egy éven át

Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szombaton ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településérõl érkeztek zarándokok szombaton Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendõkön keresztül fõegyházmegyénket az ezer esztendõ alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében, aki arra figyelmeztetett: emlékeznünk kell, mert egy nép csak addig él, amíg emlékezni tud.

(…) tovább
Takács Éva – Hargita Népe, 2008. szeptember 15. (archívum)
 

Szeptember 12., péntek

Mária nevenapi búcsú Csíksomlyón
Ünnepi szentmise 10.30 órakor

Szeptember 8., Kisboldogasszony

Szûz Mária születésének emléknapja

Ma született e világra
Egy ékes kisasszonyság,
Kinek keblébõl bimbódzik
Fölséges nagy uraság.
Fellegek és az egek közt
Ma tartatik vigasság,
Az angyalok énekelnek,
Zengenek a muzsikák.
Szent Dávidnak sok húrját
Bár egyenként verhetném,
Szûzanyám kis pólyácskáját
Én azzal tisztelhetném,
Kissszonynak, Máriának
Versét énekelhetném,
Bölcsõcskéjét vigadozva
Örömmel rengethetném.

Gondolatébresztõ

Az anyaszívben tanított meg bennünket a Teremtõ
annak a különben valószínütlennek ható tételnek igazságára, hogy
Szenvedés + Szeretet  = Boldogság.

Szent Ágoston-templombúcsú  

– Egy év múlva, a gyulafehérvári fõegyházmegye alapításának jubileumi évében, azaz fennállásának ezredik évfordulóján kerül sor a csíkszeredai Szent Ágoston-templom felszentelésére – mondtaTamás József püspök a tegnapi búcsús szentmisén, áldást kérve mindazokra, akik imáikkal, adományaikkal, áldozatos munkájukkal segítették és továbbra is segítik a templom épülését. A Szent Ágoston-búcsú alkalmával nemcsak a közel félszáz pap és hívek sokasága öltözött ünneplõbe, hanem a templom maga is.

(…) tovább 

 Gondolatébresztõ

Fontos feladatunk, hogy minden vasárnapon ünnepélyesen igent  mondjunk arra,
hogy egyek vagyunk Krisztussal.
Ennek az igent mondásnak eszköze a szentmise.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony

Boldogságos Szûz Mária mennybevétele

Ave Maris Stella
(Üdvözlégy, tenger csillaga!)

Tengernek Csillaga,
Isten édes Anyja,
Ave makulátlan
Mennyei szép Porta!

Gábriel arkangyal
Avéval köszöntött:
Légy Te nékünk béke,
Éva helyett áve.

Oldd a bûnös láncát,
Gyújts a vaknak fáklyát.
Ûzd rólunk a rosszat,
Esdj le minden jókat.

Mutasd meg: Anyánk vagy,
Hallgasson meg érted,
Aki értünk ember
Jó szívvel lõn benned.

Szüzek legszebb Szüze,
Szelídségnek tükre,
Bûntõl szabadokká,
Tégy szelíddé, jókká.

Tisztaságban éljünk,
Biztos úton járjunk,
Hogy Jézussal egykor
Együtt vigadozzunk.

Atyának dicsõség,
Krisztusnak tisztesség.
Szentlélek Istennek
Egy áldás adassék.

(Paulus Diaconus híres Mária-himnusza Sík Sándor fordításában)

Guillaume Dufay, franko-flamand reneszánsz zeneszerzõ: Ave Maris Stella  (meghallgatható)

Ünnepi hangverseny plébániatemplomunkban

Ezen az esten a zenekar egy szimfóniát is játszott, Ludwig van Beethoven 4., B-dúr szimfóniáját, amelynek õsbemutatója éppen 200 éve volt. Nagyon szép darab, s a zenekar egészen szépen játszotta! Hallatszott ugyan néha, hogy nem összeszokott társaságról van szó, akik régóta muzsikálnak együtt, akik már szinte érzik egymást, (a fúvósok zömét a Marosvásárhelyi Filharmónia zenekara adta), de ez egyáltalán nem rontotta az est hangulatát. Ménesi Gergely pedig érthetõen, kifejezõen vezényelte õket. (Aki a ’60-as években járt itt moziba, hallhatta már ennek a szimfóniának egy részletét: az elsõ tétel fõtémájával a vetítendõ film elõtt lepörgetett Filmhíradó mezõgazdasági híreinek kísérõzenéjeként találkozhatott). Az ezután játszott kortárs oratórikus alkotás, az öt éve íródott Mass of the Children (Gyermekmise) nagyon szép, megható ellentéte volt a 200 éves mûnek. John Ruttert (1945–) gyermekének tragikus halála késztette arra, hogy emlékére ezt a mûvet megkomponálja. Méltóképpen adták elõ. A Nagy István Mûvészeti Szakközépiskola kórusai egészen szépen énekeltek! Gratulálok nekik! (Cs. Szabó András, Hargita Népe)

Ménesi Gergely budapesti karmester bevezetõje

A házigazda Pénzes József esperes-plébános gratulál az elõadómûvészeknek.

Az elsõ sorban balról:
Lukács Mónika – szólista, Gergely Simon Ibolya – karvezetõ, Ménesi Gergely karmester, Adorján Attila – karvezetõ és Sándor Árpád – szólista*

A Csíki Kamarazenekar az idei városnapi rendezvénysorozat nyitókoncertjét július 31-én, csütörtökön este 7 órakor mutatja be a Szent Ágoston-templomban.

Mûsoron:
L. van Beethoven: 4. Szimfónia
J. Rutter: Mass of the Children (Gyermekmise)

Szólisták:
Lukács Mónika – szoprán – Budapest
Sándor Árpád – bariton – Kolozsvár

Karmester:
Ménesi Gergely – Budapest

Közremûködik a Csíkszeredai Nagy István Mûvészeti Líceum Gyermekkórusa és Vegyeskara
Karvezetõk: Adorján Attila és Gergely Simon Ibolya

Szent Ágoston-templom: a hit szigete

Nem kevesebb mint másfél évtizedes, kitartó és áldozatos munka gyümölcsét arathatja jövõ nyáron a csíkszeredai Szent Ágoston-plébánia. Az egyház­község jövõ augusztusi búcsúján ugyanis bekö­vetkezik az, amire a hívek hosszú évek óta várnak: ünnepélyes szentmise keretében felszentelik a temp­lomot. A kilencvenes évek elején indult építkezés így lassan végkifejletéhez érkezik, már csak né­hány belsõ munkálat, illetve egy kis térrendezés van hát­ra. A hívek pedig igazi lelki feltöltõdést nyújtó környezetében vehetik birtokba az istenházát.

Elhunyt Léstyán Ferenc

„Nagy lelkek õk, béklyóba zárt testben”

Már beindultak a foglalkozások

Csocsóasztal és szobabicikli. Hamarosan megbarátkoznak velük

 *

 Iroda helyett nappali foglalkoztató központ

A Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ
ünnepélyes megáldására
július 10-én, csütörtökön kerül sor

13.00 óra: Püspöki szentmise a nagytemplomban

14.00 óra: Köszöntõk

14.30 óra: A központ megáldása, megtekintése

 „Hitében erõs, erkölcsében tiszta
és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”

A rendezvény programja letölthetõ
Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának honlapjáról


                                                                              Archív fotó

Orbán Éva nyugdíjas tanárnõért temetési megemlékezõ szentmise lesz
június 25-én, szerdán  17.30 órától a Szent Ágoston-templomban.
 

---

Gondolatébresztõ

Hibáid, tökéletlenségeid, sõt még súlyos bukásaid se válasszanak el Istentõl. A gyönge gyermek, ha okos, Atyja közelében marad.

*

Másoknak nyújtson boldogságot az, aki maga is boldog akar lenni. De tegyük ezt feltûnés nélkül. Annyira feltûnés nélkül, mintha saját magunk lenne a megajándékozott. Hogy ez a vágyunk teljesüljön, és ezáltal örömünk teljes legyen, forduljunk gyakran Jézus Szentséges Szívéhez, kérve:

„Alakítsd szívünket a Te Szíved szerint.”

---

Vedd és olvasd!

„Amit hajdan megírtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megõrzésére.” (Róm 15,4)
Amikor Szent János, a szeretett tanítvány evangéliumában összefoglalja Isten szeretetének legkézzelfoghatóbb megnyilvánulását, így ír: „Az Ige testté lett és közöttünk lakott. Láttuk dicsõségét, az Atya Egyszülöttjének dicsõségét, Akit kegyelem és igazság tölt be.” (Jn 1,14)
Mindez összhangban áll Jézus tanításával, aki értünk áldozott életével és halálával emelkedett a szeretet csúcsára. Isten teremtményei közül csak az embert tüntette ki azzal, hogy belevonja a teremtõ és megváltó szeretet eme fénykörébe.
De a köztünk való léte nem fejezõdött be Jézus születésével. Mivel biztosítani akarta köztünk maradását, többféle módon folytja földi megtestesülését.
Egyházában, misztikus testében magához öleli és egyesíti mindenkori követõit. Ezért mondhatjuk: Az Ige Egyházzá lett.
Ez a megtestesülés folytatódik az Oltáriszentség alapításában, a szentmise áldozatban, hogy jelenvalóvá tegye keresztáldozatát és gondoskodjék lelki táplálékunkról. Az IGE kenyérré lett, és közöttünk lakik.
Mindezek után meg kell emlékeznünk a Bibliáról is, hiszen ez az a felmérhetetlen isteni ajándék, amelyben emberi „gondolatruhában” a Szentlélek könyvévé lett az Ige.
Ezért biztat az Egyház – 2008-at a Biblia évének szentelve –, hogy nagy szeretettel vegyük kezünkbe a Bibliát, Isten nekünk címzett szerelmes levelét. Olvasása, Isten akaratának megismerése is segít minket is abban, hogy Krisztus megtestesülése bennünk is folytatódjék.
Csak ha belegondolunk az Isten és az ember közti végtelen távolságba, csak ha meggondoljuk, hogy hány ember nem tekinti a Bibliát isteni mûnek, és elutasítja, mint „tiszta képtelenséget”, akkor érthetjük meg Isten szeretetének nagyságát és kockázatát.
Isten hajlandó volt vállalni azt, hogy szavát félreértjük, kigúnyoljuk, meghamisítjuk, mindent vállalt – s ezt értünk tette. (Pénzes József esperes-plébános)

---

Június 1.

Gyermeknapi szilánkok

A Gyermeket középpontba helyezõ ünnepeink közül – világi szemmel nézve – a mait csak a Karácsony szárnyalja túl, körözi le. Ma elõttünk másként jelentik meg mint máskor, Õ, aki hús a húsunkból, vér a vérünkbõl. Ma úgy áll szemünk elõtt, mint a kitapintható közelség, mégis rejtõzõ világ. Mintha megbújna huncutul, észrevétlen mozdulatainkban, amikor ajtót nyitunk vagy hanyagul letett kulcsainkat keressük kétségbeesetten, dühösen. Õrködik felettünk, ezért zseníroz is, de ösztönösen követjük kimondatlan szavait, s ha kitaláljuk vágyait nyugalom, melegség önti el bensõnket.
Érezzük, figyelme ránk tapad, mégsem késztet mozdulatlanságra, tétlenségre. Kicsiségében is hatalmas. Megszegényít, hogy általunk magát gyarapítsa. Elvesz tõlünk minden pillanatban valamit, amit aztán õ maga kárpótol busásan ám. Azzal, hogy önzõ, magunknak élõ birodalmunkból elvezet az ígéret földjére.
Õ a lelkiismeret. Tükör, melyben cselekedeteink képsorát torzítatlan visszalátjuk. Szeizmográf, amely életkora érzékenységével, amely felülmúlja a legtapasztaltabb lélekbúvárt is, a legkisebb mozgást is érzékeli és kijelzi. Pedig õ nem keresi az összefüggéseket, nem próbálkozik tudományos diagnózisok felállításával. Természetes élettere az õszinteség. Mindent észrevesz. Játékai között is követi ösztönös vezérelveit. Még ekkor sem téveszti a koordinátapontokat. Ha egyszer összekötnénk ezeket a pontokat… Ez lenne életünk legnagyobb meglepetése. Vajon, milyen görbe rajzolódna ki szemünk elõtt? Hogy kellene egyensúlyoznunk a hogyan tovább keskeny pallóján, vagy visszatérnünk az újrakezdés nulla-pontjára.
Az újrakezdés sohasem szégyen. Idõben erõhatványozás lehet. Jövõ energiánk ígérete: türelembõl, figyelmes és áldozatos szeretetbõl.
A mi mai igényességünk holnap az övék: a szépben, az értékek rendjében. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a lélek éhsége erõsebb a testinél.
Ránk bízta õket az Isten. Õrizzük mint a kincset. S hogy mit hoz az élet mindezek után? Titka ez az életnek, a növekedésnek, és „törvénye a léleknek”. Ki láthat bele? A szülõi szeretet azonban nem kételkedhet, csak adhat. Mindig szent komolysággal, felelõsségtudattal, meggyõzõ magatartással és a hit komolyságával. (Pénzes József esperes-plébános)

---

Szentségi körmenet az Úrnap tükrében

Az eucharisztikus áldozat és a szent lakoma által Urunk mindenkié akar lenni. Emberibb és célravezetõbb ezekkel a nagy ajándékból eredõ tényekkel szembenézni, akkor is, ha a tények nem kellemesek. Ilyen tény, hogy a feltámadási és az úrnapi körmenet bizonyos fokig idegenül hat, anakronisztikusnak tûnik a ma utcáin és terein. Errõl nem kellene-e egy kicsit elgondolkodnunk?
Urunk az utolsó vacsorán az oltáriszentséget nem azért alapította, hogy ünnepélyesen körülhordozzuk. Az 1. Kor.11,23-26-ban olvassuk, hogy miért adta nekünk; hogy halálának emlékezetére együk az õ kenyér színében rejtõzõ testét. Nos, ennek a célnak minden egyes pontja intim, négy fal között elvégzendõ cselekedet. Sem enni, sem emlékezni, különösen valakinek a haláláról emlékezni nem az utcán szoktunk. Az eucharisztia szent áldozati lakoma ELEDELE, miért is az utcán körülhordozni?
Mindebbõl az következik, hogy vallásunk és szertartásaink lényegéhez valóban nem tartozik hozzá a szentségi körmenet, õskeresztény eleinknek eszükben sem jutott sok-sok évszázadon keresztül, sõt a világ legtöbb országában ma is ismeretlen. Mégsem állítanám, hogy felesleges, és ahol szokásban volt, vagy még van, hagyjuk el, mert Jézus szíve vágya, hogy mindenkinek mindennapi kenyere óhajt lenni (vö.Lk 9,11b-17.) Ne arra gondoljunk tehát most, hogy a hívõ emberek azért viszik ki a templom falai közül az Eucharisztiát, hogy mintegy kínálják azoknak is, akik nem élnek vele, akik nem hisznek benne, akik nem jönnek el a szentmisére, a mi legszentebb lakomaáldozatunkra. A mai körmenet elsõsorban nem propagandisztikus fogás, nem is a kívülállóknak akar prédikálni, hanem sokkal inkább a mi számunkra lelkigyakorlat.
Jó lenne megértenünk Jézus szimbólum-nyelvét. Azt mondta nekünk az utolsó vacsorán: olyan akarok köztetek lenni, mit a mindennapi kenyér. Nem ünnepi fogás, nem  keveseknek jutó és ízlõ nyalánkság, hanem élet, amelyet megunni nem lehet. A kenyeret, ha megunja valaki, az beteg. Aki a szolgáló, kereszthordozó szeretet ízét nem érzi, annak a lelkülete, vallásossága beteg. Ha idegennek érezzük magunkat körmenetben a világban, ne azt a következtetést vonjuk le, hogy vallástalan a világ, vallástalan benne az élet! Inkább azon töprengjünk, hogyan kellene vallásosnak lennünk, hogy sem mi magunk, sem a kívülállók ne érezzék idegennek a világban Jézus lelkét, hanem úgy terítsék Jézus elé hódolatukat, mint virágvasárnap Jeruzsálem népe, s mint ma Úrnapján, az Oltáriszentség ünnepén hófehérlelkû, elsõáldozó gyermekeink. (Pénzes József esperes-plébános)

*

Ma ünnepel szeretetünk. A szeretet szava, hangsúlya, éneke visszahangzik az Oltáriszentségbe. A szeretet a hitnek királyi áhítata; mikor a hit uralomra jut, szeret. Itt ugyancsak uralkodik, tehát szeret. A szeretet boldogság; az öntudat, hogy Jézus van, s hogy itt van, végtelenül boldogít, s e boldogságunkban szeretünk s másokat is boldogítani igyekszünk… A szentáldozás odaadást eszközöl; belõle való a bátor, törekvõ, nagylelkû érzés, belõle a szentek hõsiessége. (Prohászka Ottokár)

---

„Boldog már a szívünk, Néked énekel”

„– Ma nyolcvan gyermek szíve vált szentségtartóvá. Ma nyolcvan gyermek lett Krisztus-hordozó. Ma nyolcvan család vendége Jézus. S ha nyolcvan lármafa-szív tüzet fog, lángra lobban az egész város. S egy ilyen város irányt mutathat egy egész népnek. Ne ûzzétek ki gyermekeink szívébõl Krisztust. Ne tanítsátok újra gyermekkoruk versikéjét: Tüzet viszek, ne lássátok, / Ha lássátok, se mondjátok. / Ég, ég a ruhátok. Épp ellenkezõleg, segítsetek, hogy ha a hamu alatt is sokszor, de éljen bennük a ma kapott krisztusi parázs.” – így szólt Pénzes József esperes-plébános a szülõkhöz, keresztszülõkhöz, híveihez, miután gyermekeik elsõ szentáldozáshoz járultak.

(…) tovább

 

Elsőáldozás a Szent Ágoston plébánián

Csúcs Péter – Csíki Harangszó 2008. május 25. 

 

---

Gondolatébresztõ

A keresztény a világ legerõsebb embere, mert Krisztus a vezér, Krisztus a gyõztes.
Légy az õ katonája.

*

Hat dologról tudunk, amely szívünket a szeretet túláradásával képes eltölteni:

jóság és szelídség,
együttérzés és részvét,
szeretet és irgalom.

Ez a hat dolog töltötte be Jézus isteni szívét, amikor az oltáriszentséggel ajándékozott meg minket. (Nagy Szent Albert)

*

Ahol sértetlen a hit, ott a Szentlélek tanít, virraszt és örvendezik.
Ott nyugalom, lelki béke honol, s minden bajra megvan a gyógyszer. (Szent Ambrus)

---

Kispapok egyházközségünkben

A budapesti Központi Szeminárium kispapjai és lelki vezetõjük
együtt imádkoztak egyházközségünk híveivel
vasárnap, anyák napján a délelõtti szentmiséken

Fõtisztelendõ Pénzes plébános úr, kedves hívek!

Szemináriumunk minden évben elzarándokol a magyar határokon kívülre szorult magyar testvérekhez, évente más-más országba. Így idén Erdélybe látogattunk, hogy az ottani testvéreket megerõsítsük, átértékeljük magyarságról alkotott gondolatainkat, és mi is lelkiekben gazdagodjunk.
Május 3-án, zarándoklatunkból négy napot magunk mögött tudva, 19.30 óra körül érkeztünk meg Csíkszeredára, ahol a Központi Papnevelõ Intézet 28 fõs zarándokcsoportja (kispapok + elöljárók + sofõr) a Szent Kereszt és a Szent Ágoston plébániák áldozatos hívei között elosztva családokhoz mentünk. Már akkor látszott, hogy  mekkora szeretettel fogadtak minket, amikor arra került a sor, hogy eldõljön, ki-ki hova megy, hiszen szinte "elkapkodtak" minket. Nagyon vártuk ezt a pillanatot, hiszen mindenhol nagy örömet jelent a találkozás olyanokkal, akik nyitottsággal vannak irántunk, magyar fiatalok, kispapok iránt. A családok házaihoz érve mindannyiunkat meleg vacsora és kedves barátok vártak. A vacsorát még kellemesebbé tette a poharazgatás és a beszélgetés, ismerkedés. Beszámoltunk életünkrõl, hétköznapjainkról, erdélyi élményeinkrõl. Felhõtlen baráti beszélgetések voltak, s ez köszönhetõ Önöknek, minket fogadó családoknak.
Vasárnap reggel ismét meglepetésekben volt részünk: A reggeli után a vendéglátók, mi és a plébániához tartozó hívek szentmisén vettünk részt. Hatalmas élmény volt látni, hogy nem hiába épül az a csodálatos új templom, hisz a jelenlegi már-már kicsinek bizonyul. Felemelõ volt hallani, ahogy a hívek lélekbõl, szívbõl énekeltek. Láttuk, hogy az édesanyákat itt is nagy szeretet és hála veszi körül gyermekeik részérõl, tiszteletet kapnak a hívektõl. A spirituális atya kiemelte rövid beszédében: Márton Áron is hangsúlyozta: az édesanyákon múlik a határon túli magyarság sorsa, jövõje. Öröm volt nekem az is, hogy népviseleti öltözetben láttam a fiatalokat, amint édesanyjukat verssel köszöntötték fel. A plébános úr prédikációja nagyon szíven érintett, hiszen segített abban, hogy még inkább hálával gondoljak édesanyámra, akit hónapok óta nem láttam, hiszen a szemináriumból nem túl gyakran járhatunk haza.
Szentmise után visszamentünk a családokhoz, kaptunk ebédet és folytathattuk a beszélgetést.
Két társammal együtt Rózsika néninél voltam, aki, hogy kimutassa mennyire szeretne kapcsolatot tartani velünk, megadta címét, közös fotót csináltunk.
Még egy dolog bizonyítja, hogy mennyire szerettettel fogadtak minket: a szemek sarkából elõgördülõ könnycseppek.
Elérkezett a búcsúzás idõpontja. Kicsit megkésve indultunk tovább, de úgy gondolom ez senkinek sem vált kárára. Az utolsó szavak és mosolyok remélem hosszú ideig megmaradnak bennem.
Ezer köszönet mindenért, amit kaptunk. Isten fizesse!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Molnár János, Budapest

---

Pünkösd vasárnapja

Ma van a világ keresztelõ napja: megkeresztelte az Úr Jézus tûzzel és lélekkel. Ma gyulladt ki a pünkösdi tûz, amely úgy világít nekünk történelmi küzdelmünkben s a végtelen haladás távlataiban, mint a zsidóknak világított a puszta éjében s rémei közt a tûzoszlop. Ez a tûz világít, melegít, gyújt. Nem perzsel, nem fonnyaszt semmit. Teremtõ s éltetõ ereje kifogyhatatlan… élet árad belõle a földre… Kérjük a jó lelket, jó indulatot, õszinte szeretetet. Ez a pünkösdi Léleknek legégetõbb jelentkezése, ettõl foszlik majd az értelmi sötétség s a széjjelhúzó meghasonlás s alakul nyomában egy jobb világ. (Prohászka Ottokár)

Közös fohász a csíksomlyói búcsún

Gyermekkorom kedves legendája volt a Csaba-legenda. Õseink úgy hitték, hogy valahányszor a nemzet bajban van, Csaba, a hun királyfi visszajön lovas csapata élén, hogy megmentse rokonait. S azt beszélték – szülõfalum öregei is –, hogy az égen átutazó Tejút tulajdonképpen nem más, mint Csaba hadainak hazavezetõ útja, amelyek vágtatva közelednek segíteni a bajban, nehézségben itt maradt testvéreiknek, s lovaik patája nyomán felszáll az égi út fehér pora, s azért a tejfehér, széles sáv az égen.
Csaba népe nem tér vissza soha segíteni a bajban, nehézségben védeni, megmenteni minket. Csupán a gyermekkor kedves álma marad, nem valóság.
Van azonban egy boldogító valóság:
Somlyó felett áll egy hegy. A Kehely-Nyeregnek nevezett magaslat. Õrt áll ott az Olt völgye az ottlakók felett, de kiáradó kegyelmi bûvköre maga köré gyûjti Csaba és Szt. István maradékát a világ minden tájáról.
A hegy lábánál az ég felé nyújtja tornyait a kegytemplom, s a kegytemplomból védõn õrködik felettünk a csíksomlyói Szûzanya. Mária segít, Mária oltalmaz, Mária megáld.
És erre ma különösen szükségünk van itthon vagy szétszóródva az egész világon. Ezért legyen közös ma a fohászunk:

Nézd:
Elárvult nép ajkán felcsendül az ének,
Légy Mária anyja a te nemzetednek.
Messze tévedett bár, elfelejtett Téged,
Visszavonja hozzád a gyásszal telt élet.
Szánakozzál rajta, légy erõs oltalma,
Régi, kemény hite támadjon fel újra.
Mennyi vihar tépte, mennyi bánat szállt rá:
Mintha az enyészet sötét öle várná.
Elhagyta Krisztusát, drága olvasóját:
Ilyen népet a szél akármerre hordhat.
De már könny szemében, könyörülj e népen,
Kívüled oltalma nincs földön sem égen.
             (Pénzes József esperes-plébános)

---

Május elsõ vasárnapján

Anyák napja

Ratkó József: Zsoltár

Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idõ. Újra születnek
minden gyermekkel; megöletnek
minden halottal – harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.

Adassék nekik gyönyörûség,
szerelmükért örökös hûség,
s adassék könny is,
hogy kibírják
a világ összegyûjtött kínját.

 

A vasárnapi szentmisén székely ruhás óvodások
verssel és virággal köszöntötték az édesanyákat

---

Május –  a Szûzanya hónapja

Mária nélkülözhetetlen segítsége az Egyháznak és minden kereszténynek. Nemcsak példát ad nekünk az erények gyakorlásához, de segítségünkre is siet. Az üdvösség megszerzésében együttmûködött szent Fiával, ma is ezt teszi minden kereszténnyel.
Közbenjárónk, számunkra kieszközli és közvetíti a szükséges kegyelmeket.
Segítségünk, nemcsak megmutatja a legjobb utat, de kézenfogva vezet.
Szószólónk, szót emel értünk szent Fiánál.
Oltalmazónk, testi-lelki bajainkban mellettünk áll, segít.

Most segíts meg Mária, óh irgalmas Szûzanya!

---

Urunk mennybemenetele

„Jézus felment a mennybe,
vele együtt felemelkedett a mi szívünk is…
(Szent Ágoston)

Sík Sándor

Galileai férfiak

Galileai férfiak,
Mért néztek az égbe?
Mért hogy forró könny fakad,
Bús könny, férfiak szemébe?
Jézus Krisztus visszajön!
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
Mért hogy tétlen álltok?
Vár a Kelet és Nyugat,
Vár, vár: Krisztus bízta rátok.
Hirdessétek mindenütt:
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
milyen jelre vártok?
Várjatok még tíz napig,
Lelkét küldi rátok.
Nem hagy árván, nem hagy el:
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
ha majd jön az óra,
élõket és holtakat
hív majd számadóra:
a nagy Bíró visszajön,
Jézus Krisztus él.

Május elseje

Szent József, a munkás ünnepe

Munkánkra elsõsorban kenyérkeresetként, de sokszor keserves kínszenvedésként tekintünk. Igazi mibenléte, fõ erénye azonban magasabb rendû: „általa teljesítjük ki magunkban az isteni egységet”. Akármi is legyen feladatunk – a munkásé, a mûvészé avagy a tudósé – ha kereszténynek valljuk magunkat, és azok is vagyunk, akkor úgy közelíthetünk munkálkodásunk céljához, mintha létünk legmagasabb rendû beteljesülésének csak számunkra kijelölt ösvényén haladnánk.
Túlzás és elfogultság nélkül – pusztán hitünk alapigazságainak és a tapasztalati tényeknek a szembesítése által – levonhatjuk a következtetést: Isten minden tevékenységünkben korlátlanul elérhetõ.

Himnusz Szent József napjára

A fénylõ hajnal kelteget,
munkára szólít halk szava,
szerszám zajától újra zeng
Názáret békés otthona.

Üdvöz légy, Szentcsalád feje,
kinél a munkapadhoz állt
a fönséges nagy Alkotó,
s törölte izzadt homlokát.

Te most az égben tündökölsz,
Szûz Jegyesednek oldalán,
minket, kik téged tisztelünk
ezer bajunk közt gyámolíts!

Erõszak, perpatvar, viszály
ne rontsa munkánk érdemét,
torkosság, kapzsi vágy helyét
tisztes mérték foglalja el!

Áldó szavunkra esdj nekünk
a Szentháromságtól kegyet,
hogy békéjében járjuk itt
utunkat, mely hozzá vezet. 
                                     Ámen.

---

Gondolatébresztõ

„Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat!”
(Jn 14,15. Húsvét VI. Vas. evangélium)

Segíts minket, Urunk abban, hogy szeretetünket engedelmességünkkel is kimutassuk.
Fontold meg: Nem nyerhetsz az Úrtól segítséget jófeltételedhez, ha az engedetlenség kerülõ útjain akarod elérni. Ha engedetlenek vagyunk, megszomoríthatjuk Isten szívét, de a törvényt nem törhetjük össze: a törvény fog összetörni minket!

---

Búzaszentelõ

A Római Birodalomban április utolsó napjaiban körmeneteket tartottak, hogy az istenek megóvják  és megszenteljék a szárba szökkenõ vetéseket, gyümölcs- és szõlõligeteket.
Egyháztörténeti adataink szerint „megkeresztelve” ezt a pogány szokást, már Nagy Konstantin uralkodása alatt a keresztény üldözések megszûnte után körmeneteket tartott, kimenve a határba a friss vetés megáldására. Több termõterülettel, nagyobb határral rendelkezõ falvak keresztjáró napokat tartottak, azaz három vagy több napon keresztül körmenetben vonultak ki egy-egy mezei határkereszthez, amelyet azon határrészen birtokló gazdák gondoztak és „tartottak nagy becsben”.
A világháború után ez a mezõn, gyümölcsösökben, szõlõkben végzett szertartás bekényszerült a templomokba és a búzatáblák egy-egy maroknyi búzává zsugorodtak össze. Ezeket a búzamarkokat jelképesen a különbözõ határokból hozták össze és a búzaszentelési szentmisén áldották meg, így kérve áldást nemcsak a gabonáért, hogy kártól, vésztõl õrizze meg Isten, hanem a jó termésért és tágabb értelemben minden emberi munkára, fáradozásra is.
Amikor ezen a napon a hívõ nép a pappal az élen a négy égtáj felé fordulva könyörög mi még tegyünk egy ötödik mozdulatot is: Emeljük tekintetünket az ég felé és imádkozzuk:

„Kérem a jó szándék vetését,
Mely a lélekben megfakadhat.
Kinyújtott kezünket ne sértsék,
Jó földbe hulljanak a magvak.
Én nem kérek más, külön sorsot,
Csak ennyit: hogy az Ábel vére
Amely a köveken piroslott
Váljon arany testvériségre.”
                 (Kozma László: Búza)

---

40 éves jubileum

A Gyulafehérvári Fõegyházmegye segédpüspöke, Msgr. Tamás József folyó év április 24-én, csütörtökön délelõtt 11 órakor a csíksomlyói kegytemplomban az ünnepélyes szentmise keretében ad hálát osztálytársaival a papszentelésben negyven éve nyert kegyelmekért.
A negyven éve felszentelt levitát Isten 1996 karácsonyán az egyházi rend legmagasabb fokozatára, a papság teljességére is meghívta, a püspöki szolgálatra.
A püspök feladata, hogy nemcsak tanáccsal, meggyõzõdéssel és jó példával, hanem tekintéllyel és szent hatalommal álljon a nyáj élén. Mindezt arra használva, hogy nyája gyarapodjék igazságban és szentségben, megemlékezve arról, hogy aki a legnagyobb, legyen olyan, mintha a legkisebb volna, s pásztor létére mintha szolga lenne.
Õ a hivatalos, azaz Krisztus tekintélyével felruházott tanító, aki hirdeti a rá bízott Isten-népének a hitet. Az emberi vélemények sokfélesége között kell megtalálnia – a Szentlélek megvilágosításáért fohászkodva – a mai ember számára szóló isteni üzenetet, s el kell mondania ezt az üzenetet még akkor is, ha az emberek nem hajlandók meghallgatni azt.
Voltak idõk a történelemben, amikor püspöknek lenni társadalmi rangot jelentett, voltak idõk, amikor börtönt, sõt vérpadot. De Isten kegyelmébõl mindig voltak, akik vállalták Isten népének szolgálatát.
Ebben az ünnepi pillanatban különös módon azért imádkozunk, hogy jubiláló püspökünk és társai továbbra is kapják meg a Jó Pásztortól állapotbeli kötelességük további hûséges teljesítéséhez a szükséges kegyelmet.
Ad multos annos!

---

Pápai évforduló

2005. április 19-én választotta meg a bíborosi testület Joseph Ratzinger német bíborost egyházunk 265. legfõbb elöljárójává, Szent Péter utódjává, Krisztus földi helytartójává.

Imádkozzunk Õszentségéért a pápai himnusz szavaival:

Hol Szent Péter sírba téve
És Rómának dobog szíve,
Ezrek ajkán, ezer nyelven
Hõ ima zeng édesdeden:
   Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
    Krisztusnak helytartóját!
……………………..
Mint villámmal egy perc alatt
Messze szárnyal a gondolat,
Szintúgy röpül ajkról ajkra,
várak-, puszták- és falvakra:
   Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
    Krisztusnak helytartóját!

---

Jó Pásztor vasárnapja – a hivatások vasárnapja

Jó Pásztor vasárnapja nemcsak az Örök Pásztor Jézus emléknapja, nem is csak a papságé, akik a szentelés révén a maguk és a rájuk bízottak megszentelését vállalták, hanem a világi hívek napja, ünnepe is.
Ez a nap különös ösztönzést kell jelentsen a hívek számára, hogy vegyenek részt a világ megszentelésében, amelyre akkor nyertek felhatalmazást és képességet, amikor a keresztség szentsége által részesedtek Krisztus általános papságában. Az Egyháznak szóló küldetésben a világiaknak is részt kell venniük. Ezt úgy tehetik, hogy belülrõl szentelik meg a világot azzal, hogy az evangélium szellemében végzik kötelességüket. Sugározza egész magatartásuk Krisztus lelkületét és a mindennapi élet területein mutasák meg a Krisztus szellemében történõ megoldások lehetõségét és szépségét. Az élet bizonyos területein csakis a világiak által lehet jelen az Egyház. Ilyen helyeken a világi hívek példás keresztény életükben érik el a „megtestesülésnek” teljességét és hirdetik az örömhírt minden teremtménynek, mindenütt. (Pénzes József esperes-plébános)

Nincs az a nagy lélek, aki ne szorulna rá egy pásztorra, aki elirányítja, még ha kegyelemben, tehetségben messze túlhaladja társait. De Jézus „tudta mi lakik az emberben” (Jn 2,25.). Tudta, hogy pásztorok nélkül nem boldogulunk. Ezért vállalkozott erre a feladatra, sugallva minden korban, ne féljetek, a pásztor a pásztorságot nem hagyja soha abba.

Jézusunk, jó pásztor, Te azért jöttél, hogy keresd és üdvözítsd az elveszetteket. Azért alapítottál papságot Egyházadban, hogy minden idõben folytassa mûved. Könyörögve kérünk: küldj rnunkásokat szõlõdbe! Küldj méltó papokat Szentegyházadba! Küldj szerzeteseket és szerzetesnõket! Add, hogy mindenki kövesse hívásodat, akit öröktõl fogva szolgálatodra választottál. Mária, apostolok Királynõje, könyörögj érettünk. Amen.

---

Szent Antal nagykilenced

A csíksomlyói kegytemplomban április 15-én, kedden kezdõdik a Szent Antal nagykilenced. Ezért keddenként a szentmisék a következõ sorrendben lesznek: reggel 8, délelõtt 10.30 és este 7 órakor. Reggel 8-kor Péter Arthur csíksomlyói ferences házfõnök, délelõtt 10.30 órakor Hajdú János, a sepsiszentgyörgyi Szent Benedek egyházközség plébánosa és este 7 órakkor Csató Béla csíkszentkirályi plébános tartja a szentmisét. 

---

Gondolatébresztõ

Óvd meg Urunk a hatalom birtokosait attól, hogy hatalmukkal visszaéljenek.

---

Érvénybe lépett a nyári idõszmítás

Szentmisék hétköznap: 18.30 és 19.00 órától

---

A Mária Rádió 2. születésnapi programja

2008. március 30., vasárnap

Helyszín: A csíksomlyói kegytemplom
09:00–09:15 – Imaszándékok fogadása a helyszínrõl
09:15–10:00 – Rózsafüzér
10:00–10:30 – Ünnepi köszöntõ
10:30–12:00 – Szentmise
12:00–12:10 – Úrangyala
12:10–12:30 – Ünnepi köszöntõ

12:30–14:30 – Szünet

Helyszín: A Segítõ Mária Gimnázium díszterme
14:30–15:00 – Opcionális csoportfoglalkozás a mûsorszerkesztõkkel
15:00–15:15 – Irgalmasság rózsafüzér
15:15–15:30 – Zene
15:30–16:00 – Szatmári Ferenc beszéde
16:00–16:15 – Zene
16:15–17:00 – Selymes atya katekézise a helyszínrõl
17:00–17:30 – Majoros Tibor beszéde
17:30–18:00 – Szünet
18:00–18:30 – A munkatársak bemutatkozása
18:30–19:00 – az önkéntesek bemutatása – fórum
19:00–19:05 – Szünet
19:05–20:30 – Koncert – Gável testvérek

A Romániai Mária Rádió földi sugárzása

Gyergyószentmiklós: 89.7 FM
Nagyvárad: 102.2 FM
Zilah: 92.5 FM

---

Papszentelés Csíksomlyón

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek papokat szentel a csíksomlyói kegytemplomban március 29-én, szombaton  a 10.30 órától. Felszentelendõk: Fr. Fecheta Jenõ és Fr. Nagy Károly ferences diákónusok.

---

Örömben és áldásban gazdag húsvéti ünnepet
minden kedves látogatónknak!

---

Nagypéntek (…)

Vigaszt és erõt adó keresztút

Virágvasárnap (…)

Jézus csodálatos, dicsõséges bevonulása Jeruzsálembe


Virágvasárnapi körmenet, passióéneklés
és ünnepi szentmise templomunkban

                Sík Sándor

A keresztút
III. Stáció

Terhe alatt a szörnyû fának,
Terhe alatt a tenger bûnnek,
Mik láthatatlan madarakként
A két keresztes ágon ülnek,
Terhe alatt a világ elejétõl
Világ végezetéig minden rossznak:
Az Úr leroskad.
(…) Tovább

Húsvéti készülõdés

Nagy volt az érdeklõdés a tojásírási program iránt a Szent Ágoston-templom Jakab Antal termében. Sokan részt vettek a programon, többségben a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai.
Tanítottuk és tanultuk a tojásdíszítés nehéz, de szép technikáját. Felfedezhettük a saját és mások kreativitását, a minták bonyodalmát, és betekinthettünk a tojásírás rejtelmeibe. Megértettük azt, hogy az eredményes munkához kitartás kell. Remegõ kézzel fogtuk a kesicét és tartottuk kezünkben munkánk elsõ eredményét, a néha görbevonalas tojásokat. A hangulat meghitt, barátságos és egészen családias volt. A tojásírás és festés, valamint a gyertyás díszítés után együtt teáztunk, majszolva a finom kalácsot.
A magam és a tanulótársaim nevében szeretnék köszönetet mondani a szervezõknek és külön köszönet a Szent Ágoston-plébániának. Ezúttal kérjük, hogy máskor is szervezzenek számunkra ilyen nagyszerû programokat!

Kolozsi Katalin,
a Joannes Kájoni Szakközépiskola XII.G osztályos tanulója,
Csíkszereda

Húsvéti tojásírás

A Szent Ágoston-templom Jakab Antal termében március 15-én, szombaton déli 12 órától tojásíráson vehetnek részt az érdeklõdõk. A szükséges kellékeket a szervezõk biztosítják, a résztvevõknek csupán a fõtt tojást kell magukkal vinniük. A kisgyermekek felnõttek kíséretében jöjjenek.

Nagyböjti lelkigyakorlat

Nagyböjti lelkigyakorlaton vehetnek részt a hívek március 13-án, 14-én és 15-én – csütörtök, péntek, szombat – a 18 órakor kezdõdõ szentmisén. A szentmise elõtt rózsafûzér, illetve keresztúti ájtatosság, valamint gyónási lehetõség van.

Ft. Timár Sándor Asztrik OFM ferences atya,

a csíksomlyó kegytemplom igazgatója tartja a lelkigyakorlatot

*

A tavasz, a megújulás hírnökei a Szent Ágoston-téren

Március 10-én (hétfõ): Szülõi értekezlet az elsõáldozó gyermekek szüleivel este 7 órától a kápolnában.
Március 13-án (csütörtök): Szent József-búcsú 4 órakor a püspöki kápolnában.

Keresztúti ájtatosság

Azok a hívek, akik keresztúti ájtatosságot végeznek, teljes búcsút nyerhetnek.
A keresztúti ájtatossággal fölelevenedik azoknak a fájdalmaknak emléke, amelyeket az isteni Megváltó szenvedett útközben Pilátus udvarától, ahol halálra ítélték, a Kálvária hegyéig, ahol üdvösségünkért a kereszten meghalt. (…) Tovább

---

Lourdes-i élmény a Csíksomlyói zarándoklaton

Csodálatos az Isten, aki nekünk adta, édesanyánkká a Boldogságos Szûz Máriát! Ezt tapasztalhattuk meg ma, 2008 február 11-én, a csíksomlyói kegytemplomban, amikor közel 5000 idõs és beteg ember zarándokolt el ebbe a csodálatos Mária szentélybe és részt vett a 10.30 órakor bemutatott szentmisén (…) Tovább

Fr. Anaklét OFM

Idõsek, betegek zarándoklata Csíksomlyóra

Elsõ alkalommal szerveztek zarándoklatot a plébánosok a betegek világnapja alkalmából, a lourdes-i jelenések évfordulóján Csíksomlyóra. A zsúfolásig megtelt kegytemplomban sok száz hívõ érezhette a kiáradó kegyelmet. (…) Tovább

Betegek Világnapja

Ez a nap csak a betegeknek vigasztalás. Az egészséges nem részesül belõle. Számára idegen már a fogalom is. Képtelen is felfogni a vigasztalás mibenlétét. Valamit belõle mégis sejt, de elüti sokszor komolytalanságba torkolló legyintéssel: Nincs idõm meghalni se, hát betegeskedni!

Hamvazószerda

Legtöbb, vallásosságát templombajárásával is kifejezõ keresztény számára ma van a hamvazkodás napja. Valamikor ezzel a szertartásal a halálunkra emlékezett egyházunk, úgy hívott bûnbánatra.

"Hamvazkodjál hívõ lélek,
Mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél
Ne feledd, hogy porból lettél.
…………………….
Örömeid mind elmúlnak,
Könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
Hamu szaván megindulnak." (SZVU.51)

Ma az evangéliumot, a boldogító örömhírt állítja elõtérbe:
"Tartsatok bûnbánatot, és higgyetek az evangéliumban" – mondja a hamvazó pap.

Az evangélium lényege ez: "Jézus legyõzte a halált, hogy az örök élet örökösei legyünk."
Nem az ítélettõl való félelem sarkall tehát bennünket negyvennapos vezeklésre, hanem az örök élet vágya. E vágyunk valósággá válásáért bûnbánó lélekkel zárjuk le múltunkat, s tárjuk ki bensõnket az evangélium jóhírének.

Beiratkozás V. osztályba

A csíkszeredai Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium a 2008–2009-es tanévben induló V. osztályába szeretettel várja azon negyedikes tanulók (nemcsak katolikusok) jelentkezését, akik keresztény szellemben kívánnak tanulni, nevelkedni. A vidéki diákokat családias kollégiumba várják, amelyben az étkezést is biztosítják. Érdeklõdni az iskola titkárságán (Márton Áron u. 80. szám) vagy a 315510-es telefonszámon lehet. Beiratkozás: február 11–29. között.

Gondolatébresztõ

A nyolc boldogság

"Látva Jézus a tömeget, fölment a hegyre. Amikor leült, hozzá járultak tanítványai.
Jézus pedig megnyitva száját, így tanította õket:

1. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok a szelidek, mert õk bírják a földet.
3. Boldogok, akik sirnak, mert õk megvigasztaltatnak.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot,
    mert õk kielégíttetnek.
5. Boldogok az irgalmasok, mert õk irgalmasságot nyernek.
6. Boldogok a tisztaszivûek, mert õk meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességesek, mert õk Isten fiainak hívatnak.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért,
     mert övék a mennyek országa."
                                         (Máté evangéliuma, 5. fejezet)

  Szent Balázs napja
 

A Katolikus Egyház február 3-án Szent Balázs püspök és vértanút ünnepli.
A mai napon a szentmisén Szent Balázs áldásában részesülhetünk,
mely megvéd minket minden torokbajtól és betegségtõl.

„Szent Balázs püspök és vértanu esedezése által mentsen és õrizzen meg téged az Úr
a torokbaj- és minden egyéb bajoktól
az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.”

Babits Mihály

Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinézõ ijedt õzike.
Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár elõtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én
s õ se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
életem a fojtogató
torokgyíktól, s a veszedelmes mandulák
lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
magasabb szellemek – de ti
csak mosolyogtok, okos felnõttek gyanánt.
Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
hozzátok, mint hozzád ma én
reszketõ szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
ki mint a szepegõ kamasz,
térdeplek itt együgyû oltárod kövén –
mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
és fojtogatja torkomat,
gégém szûkül, levegõm egyre fogy, tüdõm
zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
kifúlva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan olyan megadón
hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér ízét,
a megfeszített perceket,
a szakadt légcsõ görcseit, s a fulladás
csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
okos felnõtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
olyan nagy dolog a halál.

(1937. nyár)

Gyertyaszentelõ Boldogasszony ünnepe


Törekedjünk, hogy amint ez a gyertya világít és melegít a lángja,
úgy világítson szívünkben a hit, a béke és a szeretet.

Farsangi kosaras-bál

Egyházközségünkben idén is megrendezésre kerül az immár hagyományosnak számító kosaras farsangi-bál. A mulatság február 2-án, szombaton este 7 órától kezdõdik a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Belépõjegyek elõvételben a plébánián, valamint a szervezõknél kaphatók 15 lejes áron. A belépõjegy egy tombolajegy árát is tartalmazza. Felajánlásokat, tombolatárgyakat köszönettel elfogadunk! A bál bevételét a befejezésre váró templom további munkálataira fordítjuk.

A jó hangulatról a zenekar, a mûsorról valamint az értékes nyereményekrõl a szervezõk gondoskodnak. További információk a 311399 (plébánia) vagy a 372221 (Máthé Terézia) telefonszámokon, valamint a sztagoston@yahoo.com e-mail címen kaphatók. Mindenkit szeretettel várunk!

Ha farsang, akkor vidámság, nevetés.
Miként álmainkról, jókedvünkrõl is megfogamzott a népi ítélet:
„Mondd meg, min nevetsz, s megmondom, ki vagy”.
Az igaz ember öröme tiszta szívének gyümölcse, ha túlcsordul: nevetéssé válik.
(Ezért nem tud nevetni az állat, sem a gonosz ember, sem a Sátán!)
Ha farsang, akkor vidámság, nevetés.
Nevess csorduló szívvel, önfeledten táncolj, énekelj lelkedbõl.
Barátkozz mindennel, ami szép, gazdagodj lényedben.
Egyszóval, merjél élni, hiszen csak az tudja odaajándékozni életét,
aki élni azt emberhez méltóan, vidáman, önfeledten el is kezdte.

Illyés Gyula

Farsang
(részlet)

A zene harmadnapja szólt már,
harmadnapja a friss zene!
a kis parasztház harmadnapja
szinte keringett már bele!
A víg zenébe, ami nappal
megragadt még a ház körül,
de éjjel, már harmadik éje,
diadalmasan szétterült,
szétfolyt és fölszállt büszke jelként
s a kicsi ház, a tél, a hó
fölött lengett mint mesebéli
víg népekkel telt léghajó.

Örömmel, vígsággal, reménnyel
duzzadó léggömb odafent
a téli éjben s kosarában
mi a kis házban idelent,
a kis házban, hol harmadnapja
a konyha és a két szoba
a félfalunak volt etetõ-
itató paradicsoma
mérföldre szállott hivogatva
a káposzta, a bor szaga
s nem szállt hiába, ilyen lakzit
a környék nem látott soha!

Évkezdõ visszapillantás és hálaadás

„Láttuk dicsõségét, az Atya Egyszülöttjének dicsõségét.” (Jn 1,14b)
Az új esztendõ küszöbét átlépve, átérezzük Sebestyén Sándor versének sorait:

Uram, Isten, be sok vétket
Elkövettem életemben, –
De kegyelmed nyomomban járt
Romlottságom lépteiben.
Köszönöm, hogy irgalmaddal
Számtalanszor fölkerestél
És a végsõ eleséstõl
Jóságosan megmentettél…
Esdve kérlek: jóságoddal
Ezután is légy mellettem:
Egyedül a megbocsátó
Irgalmadban reménykedem…
                    (Öreg zarándok imája)

József Attila

Betlehemi királyok

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Fõtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

1929. december

Esztendõ végi templomkerti felvétel

Vannak, akik ma és a napokban ”Boldog új évet” kívánnak egymásnak,
vagy arra irányítják figyelmünket,
hogy a megszokott B.ú.é.k. helyett Bízuk Újra Életünket Krisztusra végre.
De bárhogy is köszönünk, vagy köszöntenek, boldog új esztendeje csak annak lesz,
aki hajlandó ilyenkor megállni, csendben figyelni Istenre is, önmagára is, a világra is,
és aki jobbat akaró, reménykedõ szívvel vág neki valami újnak.

Új esztendõ beköszön…

1. Új esztendõ beköszön
régi könyvben új lap
új topán a küszöbön
ég küszöbén új nap.
      Ej haj dús az év
      minden jót igér,
      minden napja cél és
      minden éje kéj.

(…) tovább

Karácsony: éjféli szentmise a nagytemplomban

Mi a karácsony?
Az idõ fordulópontja, a szeretet csúcspontja,
az üdv kiindulópontja, az imádat középpontja.

Szeretetteljes, áldott karácsonyt  kívánunk
egyházközségünk híveinknek
és honlapunk minden látogatójának!

Nagyobb ünnep van még karácsonynál, de szebb, szívet megrendítõbb nincs. Nincs, mert határtalan öröm tölti be az ember lelkét. Ez az öröm a szeretet kifejezésének egyik kedves szimbólumát, a karácsonyfát állítja be otthonainkba, gyertyafényeket gyújt és boldogságot varázsol. Ez az öröm nem akar megosztatlan maradni, túllépi az egyéni határokat, úgy akarjuk, hogy mindenki mosolygós tekintetû, vidám arcú, boldog szívû legyen. (…)

Három karácsony

Karácsonyi díszek saját kezûleg

Téli papi rekollekció

December 12-én, szerdán 10 órakor téli papi rekollekció lesz Csíksomlyón.
A szentmise de. 10 órakor kezdõdik, amelyre a híveket is elvárják.

Adventi biztató

Amikor Isten színe elé kerülünk
boldogok leszünk fájdalmaink miatt,
büszkék megaláztatásaink miatt
és gazdagok lemondásaink miatt.

Karácsonyt váró adventi hangversenysorozat

Szeress, és tégy, amit akarsz.
A szeretet gyökere legyen meg benned,
s ebbõl a gyökérbõl csak jó fakad.
(Szt. Ágoston)

A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzõmûvészeti Szakközépiskola diákjainak karácsonyt váró – kilenc koncertbõl álló – adventi hangversenysorozata december 4-én, kedden a József Attila Általános Iskola dísztermében kezdõdött. Az I–VIII. osztályosok koncertjével rajtolt adventi zenefüzér vasárnap Csíkszereda templomaiban folytatódik.
Az I–IV osztályos tanulók mûsorára december 9-én 17.30 órától a Szent Ágoston templomban kerül sor. Karvezetõ: Udvari Zsuzsánna. Közremûködõ tanárok: Tóth Márta (oboa) és Kiss Lehel Sándor (zongora).

Adventben az ember keresi az Istent,
nagyböjtben az Isten keresi az embert…
 

Harmatozzatok égi magasok

Harmatozzatok

Égi magasok,

Téged vár epedve

A halandó lelke,
Jöjj el, édes Üdvözítõnk!

Mert az emberek,
Ott tévelygenek,
Hol te égi fényed
Útján nem vezérled
Õket édes Üdvözítõnk!

Advent elsõ vasárnapján, a 9 órai szentmisén
meggyújtották az elsõ gyertyát

Karácsony

Adventi koszorúkat készítettünk

Advent elsõ vasárnapját megelõzõ szombat délelõtt benépesült a Szent Ágoston templom altemploma. Több mint száz gyermek, fiatal és felnõtt érkezett, hogy imádságos vidám hangulatban adventi koszorút készítsen. A már néhányszor – elsõáldozáskor, bérmálkozáskor – jó szolgálatot tett Jakab Antal terem most az adventi koszorúk készítésének volt otthona. A jókora halomba rakott fenyõágakból egy-kettõre kört formáltak az ügyes kezek, és készültek a dús adventi koszorúk. A lila és rózsaszín gyertyákat jutányos áron lehetett megvásárolni, a szalag is kikerült, úgyhogy a foglalkozás végére készen sorakoztak az elkészült koszorúk. Ki-ki hazavitte a magáét, de volt, aki ajándékba készítette, sõt valósággal gyártotta azokat. Bakó Mária Hajnalka kórházi pasztorálasszisztens a betegeknek készített több adventi koszorút, a kicsiket szüleik vagy a nagyobbak segítették. Munka közben a kivetítõ vásznon a koszorúkészítéshez kedvet keltõ képsorokat lehetett látni, majd a teremben születõ adventi koszorúkról készült felvételeket. Közben friss kalácsot és meleg teát lehett fogyasztani. A közös adventi koszorúkészítés hagyományteremtõ fogalkozás volt, hisz a következõ években is megszervezi a Szent Ágoston plébánia. (ai)

Fotók a rendezvényrõl

Készítsünk adventi koszorút

Advent elsõ vasárnapján már saját készítésû koszorúkon gyújthatnak gyertyát mindazok, akik bekapcsolódnak a koszorúfonásba szombaton 10 órától a Szent Ágoston-templom Jakab Antal nagytermében, az altemplomban.  A gyermekeket, szülõket, nagyszülõket, pedagógusokat egyaránt szívesen várják a szervezõk, akik a hozzávalókról, fenyõágról, drótról gondoskodnak. Adventi gyertyát lehet vinni, vagy a helyszínen vásárolni. Érdeklõdni a 0266-311399-es és 0366-101999-es telefonszámokon, illetve a sztagoston@yahoo.com e-mail címen lehet.

  Örökös szentségimádási nap

 Egyházközségünk november 22-én, csütörtökön örökös szentségimádási napot tart. A szentségimádás reggel a 9 órai szentmisével kezdõdik, és este 6 órakor a hálaladó szentmisével zárul. A reggeli misétõl az esti szentmiséig a templomban kitett Oltáriszentség elõtt napközben bármikor végezhetünk szentségimádást.

Gondolatébresztõ

Ne azt nézd, amid nincs.
Vedd számba a mai áldásokat, kegyelmeket.
Használd arra õket amire kaptad! 

Aranymise Csíksomlyón

Hagyományos Katalin-bál Csíkszeredában

A Csíkszeredai Szent Ágoston Egyházközség idén is megszervezi a hagyományos kosaras Katalin-bált. Az ünnepségre november 24-én, szombaton este 7 órától a Jakab Antal Tanulmányi Házban kerül sor. Jegyek elõvételben a plébánián, valamint a szervezõknél kaphatók.  A jegyek árából – 15 lej személyenként – befolyó összeget teljes egészében a templomépítés javára fordítják. További információk a +40-266-311399 (plébánia) és 0266-372221 (Máthé Terézia) telefonszámokon valamint az egyházközség honlapján http://szentagoston.hhrf.org  és sztagoston@yahoo.com  e-mail címen kaphatók. Mindenkit szeretettel várnak!

Fotók a Katalin-bálról 

Gondolatébresztõ

Árpád-házi Szent Erzsébet

(1207-1231)

Istennek zengjük együtt a dicséret énekét, és örömmel ünnepeljük Szent Erzsébet ünnepét. Köszönjük meg mennyei atyánknak, hogy személyében olyan rózsát adott a magyar földnek, amelynek illata betölti az egész Egyházat, és szebb tõle a világ és egyben kérjük, hogy közbenjárására a szegényekben, szenvedõkben, rászorulókban Krisztust lássuk és tiszteljük, és lankadatlan szeretettel és készséggel segítsük õket minden testi-lelki bajukban. (Elmélkedésre ajánlott szentírási részek: Lk 12,32-34, Mt 6, 19-24, Mt 13, 44-52.)

II. András magyar király és meráni Gertrúd hercegnõ leányaként született 1207-ben, valószínûleg a sárospataki várban. Még kislányként férjhez adták Lajos türingiai tartománygrófhoz, akit három gyermekkel ajándékozott meg. A mennyiei dolgok szemlélése töltötte be szívét. Férje halála (1227) után a szegénységet választva élt. Kórházat alapított, és maga is szolgálta a betegeket. Meghalt Marburgban 1231. november 17-én. (Gabriel Cornelius Ritter von Max olajfestménye a gyermek Erzsébetet ábrázolja )

A magányos idõsek javára

A már hagyományossá vált Árpádházi Szent Erzsébet-napi gyûjtés idei célcsoportja a magányos, idõs emberek. A Fõegyházmegyei Caritas idén különös figyelemmel fordul feléjük. „Idõs, magányos testvéreink sokszorosan segítségre szorulnak. A ma teherviselésre alkalmasabb generációk kötelessége rajtuk segíteni, terheiken enyhíteni” – ébreszti lelkiismeretünket dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Fõegyházmegye érseke.

Szent Erzsébet-gyûjtés 2007. november 18-án, vasárnap, minden szentmisén.

November 1. – Mindenszentek napja
November 2. – Halottak napja

Jézusom, ha jön a végnap,
ismerj engem magadénak!
Homlokomon piros véred:
Tied vagyok, úgy ítélj meg!
Jézus, add, hogy hozzád térjek,
Veled haljak, veled éljek!

(Hozsanna – 70. ének 9. szakasz)

Mi annyira az idõbeli léthez vagyunk kötve, hogy el sem tudjuk képzelni az idõtlen létezést. Ezért probléma számunka az, hogy mit csinált Isten a világ teremtése elõtt, illetve, hogy mit fogunk csinálni az örök életben? Éppen ez a tanácstalan és ügyetlen kérdezgetésünk mutatja, hogy mekkora kegyelem az, amit Isten felkínál számunkra, hogy örök életben részesít. Isten többet ad, mint amit mi várunk: mi csak érteni szeretnénk az örökkévalóságot, Isten viszont nem magyarázza, hanem nekünk adta, s nekünk adja az Õ életét, az örök életet. Gondoljunk erre is, amikor beletekintünk szeretteink sírján lobogó gyertyáink lángjába. (Pénzes József esperes-plébános)

Temetõinkben az idén állított új síremlékeket Mindenszentek napján a halottakért végzett szertartás után áldjuk meg.
A szertartások kezdete:
     Szentlélek utcai temetõben: 15.00 óra
     Kalász negyedi temetõben: 16.00 óra.
Elõre jelentkezni nem szükséges, ott helyben jelezzék szándékukat a hozzátartozók.

Halottak napján,  pénteken 17.30 órától az egyházközség közös halottaiért lesz szentmise.