A húsvéti időben, a feltámadás és megváltottságunk örömétől áthatva, gyakran imádkozzuk és énekeljük a zsoltáros szavaival: „Ezt a napot az Úristen adta, ujjongjunk és vigadjunk rajta” (Zsolt 118,24). Ezt az örömteli imát hatványozottan ismételhetjük néhány nappal a szentatya érkezése előtt. Minden katolikus hívőnek, de minden jóakaratú embernek is örömet kell, hogy jelentsen Ferenc pápa csíksomlyói látogatása.
Húsz évvel ezelőtt, amikor tudomást szereztünk arról, hogy II. Szent János pápa nem jöhet át Erdélybe, szomorúság és csalódottság érzése hatalmasodott el rajtunk. A jó Isten meghallgatta kérésünket és megadta azt a kegyet, hogy Szent Péter utódja, az élő Péter Ferenc pápa személyében látogasson el hozzánk. Egyedüli és történelmi jelentőségű esemény, amellyel az isteni gondviselés azt igazolja, hogy Isten elfogadta népünk imádságát és áldozatát. Azon a helyen találkozhatunk Szent Péter utódával, amelyet őseink hite, erényes élete, helytállása, vérhullatása és verejtékes munkája szentelt meg.
Ne hagyjuk befolyásoltatni magunkat a megtévesztő „szirénhangoktól”. Ismerjük a szentírási példából, hogy ahol jó magot vetnek, onnan nem hiányzik a gonosz konkoly szórása sem. A pápalátogatás szervezésével és lebonyolításával megbízott papjaink és híveink úttörő mun kát végeztek. Már most elismerésemet tolmácsolom mindannyiuk felé, akik áldozatot nem ismerve, nagy hozzáértéssel és felelős elköteleződéssel végezték a nehéz és felelős munkát. Mindannyiuknak legyen igazi jutalmuk az öröm és béke, amelyben az isteni kegyelem által részesülnek. Tovább …