Megvan a szíved?
Aki megélte egy beteg melletti virrasztás tapasztalatát, különösen, ha azt egy számára szeretett, kedves személy mellett tette, az tudja, mit jelent megküzdeni az elalvással: mindent megteszel, hogy nehogy elaludj, összeszeded minden energiádat, minden forrást igénybe veszel, de így is úgy is előfordul, hogy bekoppan a szemed, ha rövid pillanatkora is, de elveszted a kontrollt. Az életben is így történik: bármennyire is igyekszünk ébren maradni, mégis előfordul, hogy alszunk. Kedvenc lelki íróm Anthony de Mello írja az Ébredj tudatáracímű könyvében: “A legtöbb ember, noha nem tud róla, szunnyad. Szunnyad születéskor, szenderegve él, szunnyadva házasodik, álmában nevel gyermeket, szunnyadva hal meg, anélkül, hogy valaha is felébredne. Soha sem érti meg a szeretetteljes és gyönyörű voltát annak a dolognak, amit emberi létnek nevezünk.”
Elalszunk, alszunk mert elfáradunk vagy mert elbizonytalanodunk, elalszunk mert csalódunk, mert nem akarjuk látni, hogy igazából, hogyan állnak a realitásban a dolgok. Alszunk, mert …