Épülő templomunk

Értékes adomány Budakesziről


Újabb képzőművészeti alkotással gazdagodott templomunk. V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas, Prima-díjjal kitüntetett budakeszi képzőművész Imádság című kerámia dombormű-együttesét adományozta a Szent Ágoston Plébániának a templom belső díszítésére.  Az alkotás 2014-2015-ben készült Budakeszin.

A szentély falán már elhelyezett, a Művésznő kérésére pünkösd ünnepéig fehér lepellel eltakart Angyali üdvözlet és a Himnusz kerámia domborművek megáldása 2015. május 24-én, pünkösdvasárnap lesz a 11 órakor kezdődő bérmálási szentmisén. Ugyancsak ekkor kerül sor a már használatban lévő orgona és vetítő megáldására is.

 

V. Majzik Mária képzőművész

 

Himnusz kultuszhely kialakítása a határon túl

V. Majzik Mária 2004-ben megálmodta, és egy országos összefogásnak köszönhetően meg is valósította 2006-ban Budakeszin a Himnusz Szobor szabadtéri oltárát. A mű sikeresen tölti be szerepét, nem telik el nap, hogy ne néznék meg csoportok a Szarvas téren álló műalkotást.
Így országunknak már megvan a nemzeti himnuszunkhoz fűződő, alighanem a világon egyedülálló imádsághelye. A művésznő vágya az volt, hogy a határon túli magyarságnak is elkészítse a Himnuszt.
A Himnusz tiszteletét megadó képzőművészeti alkotás legelőször a művész fejében kerámiadomborműként született meg. Nagy szeretettel és odaadással alkotta meg a Művésznő az eredeti elképzelés mellett a Budakeszin álló nagy léptékű kültéri Himnusz-szobrot, azonban a művészi látomás nem hagyta nyugodni. 2013-ban, a Príma-díj hatására megszületett az elhatározás, hogy baráti segítséggel elkészíti az eredeti koncepciónak megfelelő kerámiákat. A nagy munka elkezdése előtt a helyszínt is megkeresték, Budakeszi testvérvárosában, Csíkszeredán.  Az ügy jelen állása szerint a két kb. 3 méter magas kerámia dombormű a csíkszeredai Szt. Ágoston templom két szemközti falán emlékeztetne a magyarok legfőbb támogatójára, Szűzanyára, Krisztus szenvedésére, szeretetére  és a magyarok világban betöltött fontos szerepére a Himnusz versszakait felidézve. Az alkotás létrejöttével járulhatna hozzá a Magyar Himnusz kultuszának életben tartásához határon innen és határon túl, mindenhol a világban. A méltó hely ott van, ahol a mai napig is kitartóan őrzik a magyarságot, ahogy azt az ottaniak mondják: a széken, közel nemzeti zarándokhelyünkhöz, Csíksomlyóhoz.
Két alkotásról van szó. Az első a Magyar nemzeti Himnusz képzőművészeti megjelenítése. A dombormű alkotója a magyarság sorsát a krisztusi fájdalommal és sorssal vonja párhuzamba, a feltámadás ígéretével.
Középen Krisztus a kereszten, arca nem látható, a test fájdalmat tükröz.
A keresztet kilenc gyöngy füzérként fogja körbe. Egy-egy gyöngyszemen olvasható Kölcsey Ferenc Himnusz költeményének nyolc versszaka. A füzér alsó, kilencedik gyöngyszemén, a kereszt alatt Szűz Mária látható a kis Jézussal, fején a Magyar koronával és egy idézettel, mely a Boldogasszony anyánk kezdetű korábbi himnuszunkra utal: „… édes hazánkról, ne felejtkezzél el …”. Így válik teljessé a magyarság közös  fohásza.
A füzér fent szív alakban végződik, amelyből felszáll egy kitárt szárnyú galamb, mintegy a Szentlélek.
A másik dombormű az Angyali üdvözlet, mely az áldott állapotban lévő Szűzanyát ábrázolja. Mindkét alkotás közel 3 méter magas kerámia dombormű.
A két alkotás tulajdonképpen elkészült, mivel azt a Művésznő saját elhatározásából minden ellenszolgáltatás nélkül megalkotta. A Művésznő álmának megvalósításához a Balczó család nyújtott anyagi támogatást, mely pénzből a szükséges anyagok kerültek megvásárlásra.
A kultikus emlékhely megteremtésének fővédnöke a kétszeres Kossuth-díjas írónő, barát, Jókai Anna.

A Himnusz-szobor Budakeszin

Fotó: szeretlekmagyarorszag.hu

Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette. A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó. (budakeszi.hu)
 


Orgonánk hirdesse Isten dicsőségét (2014 februárja)


2010

Híveit átölelő korpusz

Elkészült a Szent Ágoston-templom harmadik szobra

Újabb nagy méretű, 2,6 m magas szoborral, ezúttal a korpusszal készült el zsögödi műtermében Xantus Géza képzőművész. A kereszthalál és a feltámadás misztériumát egyaránt hirdető Krisztus-szobrot korábbi alkotásaival egy térben, a csíkszeredai Szent Ágoston-templom apszisában fogjuk látni.

Felszentelésének elsõ évfordulójára és egyben az idei búcsúra készülő Szent Ágoston-templom szentélyébe a napokban helyezik el az újonnan elkészült monumentális szobrot. Kerek egy éve, hogy a templom oltárát jobbról Szent Ágoston püspök, balról Szent Mónika imádságos alakja vigyázza. Középen az építőmunkálatok során, két egymáshoz erősített gerendából kialakított fakereszt állt. A közelgő ünnepre időzítve azt egy arányosabb, de ugyancsak méretes (5,82 cm) kereszttel helyettesítik.

„Amikor Pénzes József esperes úrtól megkaptam a felkérést, hogy ezt a teret töltsem ki, rám bízta az elképzelést. Mivel a templom patrónusa Szent Ágoston, evidens volt, hogy rá utaló ábrázolásra gondolt. Már első ránézésre a tér arról győzött meg, hogy semmiképp nem oltárképet, hanem szobrot kíván az a kiképzés. Középen már adva volt az építkezés során felállított fakereszt és a posztamens. Arra álmodtuk meg közösen, a vázlataim alapján Szent Ágoston és Szent Mónika alakját. De középen maradt az ácsmunka, az építőmunkálatok során kialakított fakereszt, amely nem is illett oda annyira, meg aránytalan is volt. Úgy láttam jónak, hogy középre egy korpusznak kellene kerülnie” – indokolja a művész a Krisztus-szobor szükségességét.

A 2,6 méter magas Krisztus tegnap még nem a templomban állt, hanem Xantus Géza műtermében dominálta a teret. S bár az utolsó csiszolások még hátravoltak, a művész készséggel magyarázta az egyes megoldások mögött rejlő koncepciót. Mint mondta, a korpusz kezei azért nem nyúlnak a magasba és azért zárnak be derékszöget a testtel, hogy jelezzék a keresztre-feszítés és kínszenvedés misztériumát, mintegy kereszt formát alkotva, ugyanakkor a feltámadást is hirdessék, hisz csak a térdek roggyannak meg a súlytól, nem lesz a kereszthez szegezve a korpusz. „Adtam neki egy kis dőlésszöget is azáltal, hogy olyan 30 cm-rel előrebillentem a szobrot, s maga a kereszt is billenthető lesz, így vélhetően egyfajta könnyedséget, lebegést fog tükrözni és kvázi átölelő lesz” – mondja elképzelését a művész. S mindjárt hozzáteszi, ez nem kizárólag újszerű, van még ilyen jellegű, kezét vízszintesen megjelenítő keresztábrázolás és térbeli előrebillentés, de ő ezt választotta, mert ezt találta a legkifejezőbbnek.

Forrasztott rézből készült ez a szobor is, akárcsak a két korábbi alkotás. Hat tábla rézlemez, 6 és fél kiló rézszál ment rá, és a váz súlyát is számolva, mintegy 100 kilogrammot nyomhat az alkotás.

A rézlemezek kivágása, hajlítgatása és a több réteg egymásra forrasztása időigényes és cseppet sem könnyű eljárás. „Ha ezt agyagból kellene megmintázni, kétségtelen, lényegesen rövidebb idő alatt meg lehetne formázni, majd arról gipszmintát venni és kiönteni. Itt a lemez merevsége ad egyfajta nehézséget, viszont kikerülhető az igencsak költséges öntési folyamat” – utal a rézlemezes technika előnyére és a vele járó nehézségekre. Csakhogy Xantus Géza szereti a műtermi kihívásokat.

„A Szent Ágoston-templom belső szerkezete és felépítése modern, sokkal közelebb áll egy ilyen jellegű munka a stílusához, mint egy klasszikus, öntött szobor. Az építész is így vélekedett” – indokolja a döntésüket. A templom belső harmóniájára pap, művész és építész valóban odafigyelt. Ezért készültek rézdomborításos technikával a keresztúti stációk is ugyancsak Xantus Géza műtermében.

A korpuszon jó négy hónapon át dolgozott reggeltől estig a művész, de már korábban érlelte elképzeléseit, rajzolta több szemszögből is a vázlatokat. Az utolsó csiszolásokkal a forrasztások nyomait finomítja, és a szobor patináját adja meg.

A szenvedő és feltámadt Krisztust ugyanazon alkotásban megjelenítő művész is várja, hogy rendeltetési helyére kerüljön az alkotás.

S noha a templom plébánosa, Pénzes József esperes eredetileg meglepetésnek szánta hívei számára a búcsúra készülő szobrot és keresztet, azt maga is helyeselte, hogy akárcsak a korábbi két monumentális alkotás, ez a szobor is kaphasson egy kis műtermi bemutatást. Tán ezáltal a búcsúra készülő hívek tudni fogják, mitől olyan sajátos, olyan átölelő a szentélybe magasodó korpusz.

Antal Ildikó
Hargita Népe



Szent Ágoston és Szent Mónika szobra a templomban Xantus Géza csíkszeredai képzőművész alkotásai



Készül az újabb virágágyás a templom udvarán
Megállás nélkül dolgoznak a szakemberek
Pünkösd ünnepére felállított székely kapuk
Éleszd fel reményed, népem! (Báruk könyve 4.5) – áll a székely kapun
A Csíksomlyón készült fedeles székely kapu is otthonára talált.
Várja a felállítására alkalmas pillanatot
A lambériázás nemsokára befejeződik


Elkészült a templom homlokzata


2008 decembere


A templom központi fűtésrendszerének kiépítése

A fűtőtestek már a helyükre kerültek. Karácsonykor kellemes meleg fogadja majd a szentmisére érkező híveket.
Kazánház az alagsorban.


A műanyag fólia mögött vége felé járnak a munkálatok. A templom homlokzatának csodálatos látványa tárul elénk  nemsokára

Nagy Gyöngyvér felvételei 2008 novemberében készültek


A búcsút követő héten megkezdődött a templom homlokzatának állványozása. Készül a karzat. A kórus felé vezető lépcsők burkolásán dolgoznak. Akad munka bőven a kapun belül.
(2008 augusztus utolsó hetén)


Házasságkötésre várja fiataljait a nagytemplom (2008 júniusa)


Erőt adó húsvéti fény
Messze van a kezdet, s még sok áldozatot követel a vég. A hétköznapok megszokottságán mindig átragyog a húsvéti fény. Ez erőt ad az állandó, mindennap jelentkező feladat felvállalásához, ami sokszor nehezebb, mint a nagy cselekedetek elfogadása, véghezvitele.

A húsvéti fény nyugodt, csendes lelkesedéssé változik, ami szükséges a napi munka újrakezdéséhez, s megőrzi bennünk mindig a nyugodt, csendes lelkesedést. Ez, ami a legszükségesebb az életben: „a nyugodt tűz és a tüzes nyugalom”.

Az ilyenfajta tűz ad meleget és világosságot a mi közösségünknek is. Ilyen szellemben igyekszünk követ kõre rakni, és szellemben Krisztusra épülő élő kövekké válni.


Szünet nélkül folynak a belső munkálatok a nagytemplomban és az altemplom helyiségeiben (2008. március-április)


Mesekalács-templom épült Csíkszeredában

A Hargita felől Csíkszeredába érkezőnek minden bizonnyal megakad a tekintete a katedrális méreteket öltött Szent Ágoston római katolikus templomon, amely nagysága ellenére szerényen vigyázza a várost és plébániájának híveit.
Az 1993-tól építés alatt álló és lassacskán befejezésre váró templomot nagyobb ünnepeken már benépesítik a hívek (karácsonykor, húsvétkor, elsőáldozáskor, bérmáláskor stb.), s mióta az ablakokat és a beltéri ajtókat is beszerelték, akusztikájának köszönhetően még ünnepélyesebben csengnek a kórusok és előadóművészek dalai. A templom magasztosságát arányai is emelik: az égbe nyúló fémszerkezetes 33 méter magas tornyok a mélyen szóló négy haranggal. A templomhajó belső magassága 18 m. Az ideiglenesen kialakított oltárt a hívek és a templomépítő plébános, Pénzes József esperes egyaránt találónak véli. Bár története nem mindennapi: néhány éve húsvét közeledtével szépíteni akarták a templombelsőt is, hisz a munkálatok java része az udvar rendezésére, a templom alagsorára és az emeleti helyiségek, lakrészek kialakítására irányultak. Ekkor festették fehérre a templom oltára körüli részt, és alakították ki a lépcsőzetes hátteret, amelynek felső részét idővel üveglappal lehet majd helyettesíteni, hogy a természetes fény az altemplomba is bejuthasson. A lépcsőzetes mélyedésekre virágok, az oltártér közepére, a felülről beáramló fény alá pedig jókora, mintegy nyolc méteres kereszt került. “A munkások felejtették ott a függőleges feltámaszt, aminek segítségével festették a falat, én pedig egy másik gerendát vízszintesen rákészíttettem, hogy azáltal egy keresztet kapjunk. Akkortájt nyesték az akácfákat, és kértem a munkásoktól egy töviskoszorúra való ágat. Így már csak a feltámadást jelképező lepel kellett, és készen álltunk a húsvét szent ünnepére. Hirtelen megoldásként született a kereszt, de azóta értettem meg, a Gondviselés segítségével. Az esti szentmiséken még csodálatosabb látványt nyújt a kereszt, hisz a belső fények olyan sajátosan világítják azt meg, hogy egy-egy félárnyék vetődik balra és jobbra, mintha a két lator keresztjét idéznék, s ezáltal mintha maga a Golgota jelenne meg” – meséli Pénzes József esperes-plébános.

A Szent Ágoston-i idézetre, a Vallomások elején megfogalmazott “Magadnak (magadhoz) teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned” gondolatra emlékeztet a templom tetején lévő lángoló szív szimbólum. Ugyancsak a szív motívuma fog megjelenni az altemplomi részben kialakított kápolna oltárszekrényén. A szűkebb családi körben tartandó házasságkötéseknek, keresztelőknek, házassági évfordulóknak, szentségimádásoknak otthont kínáló kápolna mintegy kétszáz személyt is képes befogadni.

A kápolna az altemplom keleti-központi részét foglalja el, és belső lépcsőivel kapcsolódik a földszinti sekrestyéhez. Az altemplom déli oldalán kapott helyett a plébániahivatal, irodákkal, tanácsteremmel és irattárral, amelyben a már 14 éve tartó területrendezései, tervezési és építkezési munkálatok pontos és lelkiismeretesen vezetett lajstroma található meg. Továbbá egy levéltár kialakítására is gondolt a templomépítő plébános. “Gyulafehérvár már jó ideje sürgeti a főesperesi levéltárakat, hogy a területéhez tartozó plébániákról gyűjtse össze a fontos dokumentumokat. Mégis itt-ott halomba rakva, nyirkos helyeken hevernek az iratok. Ezzel a levéltári teremmel, a kevés fényt átengedő üvegablakkal ellátott teremmel helyet tudnánk biztosítani a dokumentálódásra is lehetőséget adó levéltárnak” – indokolja az esperes.

Az altemplomi termeket összekötő folyosó oldalát pedig tudatosan úgy építették, hogy idővel urnatemetőt lehessen ott kialakítani. Az altemplomból a lépcsőházon át is feljuthatunk az előcsarnokba, illetve a plébániai lakrészekbe. A lakórész alatti helyiségekben kapott helyet a mosókonyha és a kazánház. A belső téralakításnál végig szempont volt a szimmetrikus és ízléses építkezés, berendezés.
Az altemplomi rész előcsarnokában egy-egy helyiséget biztosítana a plébános a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltségének, illetve a betegpasztorációt végző Kamilliánus nővéreknek. Ezeket a helyiségeket akár le is lehetne egy beltéri ajtóval zárni, hogy azok különálló intézményként működhessenek, saját céljaiknak megfelelően.
Az emeleti térbe vezető lépcsőház hangulatos, botanikus kertként visz a plébániahivatalba. Külön lakosztályt alakítottak ki a plébánosnak és a káplánnak, de gondoltak egy második káplánra is, hisz idővel szükség lehet még segítségre. A két személyre szabott vendégszoba és társalgó is helyett kapott ebben az épületrészben, majd további vendégszobák a tetőtérben. Ugyanakkor egy méretesebb konyha és ebédlő is található, ez utóbbi a Szent Ágoston-napi búcsú alkalmából például mintegy harminc paptestvér megvendégelését tudja biztosítani. Az ebédlő falán a már csak a befejezési, de anyagilag sok gondot okozó munkálatokra váró templomról készült festmények is jelzik, hogy a szépérzékű művészek sem haladnak el a templom előtt anélkül, hogy megérintené, megihletné őket a patinás épület.
A teakonyhával és illemhellyel ellátott szobákból, de a konyhából és az ebédlőből is a már szépen kialakított udvarra lehet látni. A templomot övező keresztúti stációk körül zöldövezetet, élő sövényt, gyümölcsöst, sziklakertet és virágágyásokat, sőt egy Szent Ágoston tér névtáblával ellátott lépcsőzetes, ízléses teret alakítottak ki.

“Igazi mesekalács templom lesz, ha végre elkészül” – mondja Pénzes József esperes-plébános, aki sosem mulasztja el a szentmisék végén megköszönni a hívektől beérkezett adományokat, és tájékoztatni őket a munkálatok legapróbb részleteiről, hogy pl. az 1100 négyzetméter sápát mikor sikerült megönteni, és mi mennyibe került. A hívek ezáltal is magukénak érzik a munkálatok és az anyagi nehézségek okozta gondokat, és még inkább várják a templom elkészültét. Várhatóan 2009-ben fogja azt felszentelni dr. Jakubinyi György érsek, aki maga is elismerte, a csíkszeredai Szent Ágoston templom az egyházmegye legnagyobb épülő temploma, a bérmálás alkalmával pedig hangsúlyozta, a hívek igénye teszi indokolttá annak szükségességét.

(ai, HN – 2007. aug.)


Harangszó 2007-ben

Látkép a templomról és környékéről (2007)

A befejezésre váró templom. Előtérben a plébániahivatal irodákkal, tanácsteremmel és irattárral,plébániai lakrész, lakrészek káplánok és vendégek számára,
társalgó, vendégszobák (2007)


(2006)Templom körüli keresztút. Ft. Tamás József püspök úr 2004. április 10-én, Nagypénteken végezte el az elsõ keresztutat a hívekkel

2003. október 28. Mádl Ferenc és Dalma asszony meglátogatta templomunkat


Harangszentelés Csíkszeredában

Királyok érkezését jelezték egykor a harangok, ezért nevezik ma is királyok hangszerének. Ugyanakkor apostoli hangszer is, az igehirdetők munkáját dicsérik. Értünk szól a harang, figyelmeztet Isten dicsőítésére, imádságra – ezekkel a gondolatokkal szentelte fel tegnap (2002. augusztus 25.) Tamás József segédpüspök a csíkszeredai épülő Szent Ágoston-templom harangjait. A templom védőszentjének ünnepén egymás után szólalt meg a két toronyban a négy harang, mintegy hangjukkal bizonyítva a püspök által mondottakat. (Hargita Népe, 2002. augusztus 26.)

Az első harang súlya 457 kg, átmérője 895 mm, magassága 798 mm. Aisz hangra lett tervezve és öntve.
A díszítő motívumok közti részen a következő szöveg olvasható:

„Ezt a harangot Magyarországról Nagybajomi Boross László és neje Valkói Borossné Juhász Mária, valamint gyermekük László, Lili és Réka ajándékozták Isten dicsőségére és nemzetünk megmaradására a csíkszeredai Szent Ágoston Templomnak 2002-ben.”

A második harang súlya 209 kg, átmérője 680 mm, magassága 606 mm, a Disz hangra lett tervezve és öntve.
Ezen a harangon a következő szöveg olvasható:

Készült Szűz Mária tiszteletére Urunk 2002-ik esztendejében
Pénzes József esperes és Farkas Sándor gondnok idejében.”

„Reád bízzuk bajainkat
Reád ügyeinket
Szűz Mária, édes Anyánk
Védelmezz meg minket!”

A harmadik harang súlya 137 kg, átmérője 572 mm, magassága 510 mm és Fisz hangra lett tervezve és öntve. A harangon a következő szöveg van feliratozva:
„Készült az Úr 2002-ik esztendejében Szent Mónika tiszteletére.”
„A szeretteinkért hullatott könny, gyöngy az Isten kezéből.”

A negyedik harang súlya 628 kg, átmérője 990 mm, magassága 880 mm és A hangra lett tervezve és öntve.
Ezen a harangon a következő szöveg olvasható:

Készült Szent Ágoston tiszteletére az Úr 2002-ik esztendejében 
Ft. Pénzes József esperes és Farkas Sándor gondnok idejében.”

Szeressétek, amit hisztek!
És hirdessétek, amit szerettek!”


Az épület helyiségei

Az altemplom helyiségei:

  • Liturgikus terek: kápolna, urnaterem, ravatalozó
  • Plébániahivatal: előtér, titkárság, a gondnok, valamint a plébános számára kialakított terem, tanácsterem
  • Közösségi helyiségek: könyvtár, rendezvények számára fenntartott terem, kelléktár
  • Kiegészítő helyiségek: fűtőház, mosókonyha, takarítókamrák, illemhelyek

Földszinti helyiségek:

  • Liturgikus terek: bejárati előtér, a templom nagyterme, gyóntatók, sekrestyék
  • Kiegészítő terek: mellékhelyiségek, lépcsőház, plébániai lakórész, folyosó

I. emeleti helyiségek:

  • Liturgikus terek: templomkarzat, közlekedő
  • Kiegészítő terek: Plébániai lakrész, plébániai ebédlõ, konyha, illemhelyek, a házvezetõ lakrésze

II. emeleti helyiségek:

  • Kétszobás lakrész (káplánok, vendégek), társalgó

Tetőtér: két vendégszoba


Korábbi felvételek az épülõ templomról