„Az élet az embert nagyon sokszor komoly kihívások élé állítja. Szükségünk van a biztatásra, a bátorításra, a gondviselő Isten szeretetének megtapasztalására.”
Bálint Emil főesperes-plébános válaszolt a Vasárnap katolikus hetilap kérdéseire, melyet az alábbiakban olvashatunk.
Mit osztanál meg szívesen az olvasókkal papi jelmondatod kapcsán?
Papi jelmondatomat Szent Pál apostol Szeretethimnuszából vettem: „Ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok” (1Kor 13,2). Az élet az embert nagyon sokszor komoly kihívások élé állítja. Nem kíméli a szenvedésektől, az igazságtalanságtól, a tragédiáktól. Szükségünk van a biztatásra, a bátorításra, a gondviselő Isten szeretetének megtapasztalására. Meggyőződésem, hogy mindannyiunk feladata és küldetése az életet elviselhetővé tenni mások számára, mert Isten az ő jóságát emberek által sugározza felénk. Nem könnyű egy intézmény élén a szeretetről tanúságot tenni, amely néha csak abban nyilvánul meg, hogy másokat meghallgatok, máskor pedig abban, hogy nem azt teszem, amit egyesek elvárnak tőlem, néha pedig abban, hogy van bátorságom beismerni, én is ember vagyok, gyarló és halandó.
A szeretet útja nehéz és meredek, amely nem mindig a nyájas mosolygásban nyilvánul meg, hanem a teherbírásban, a megvalósított munkában, az áldozathozatalban, a sokszor eredménytelennek látszó egyhangúságban. Számomra szeretni azt jelenti, hogy igyekszem az előttem álló embert komolyan venni a szenvedésében, az élet keresztjének hordozásában, de az élet örömteli pillanataiban is. Tovább …