Krisztus Király ünnepe – az egyházi év jelképes vége

A kereszt diadalát Krisztus Királynak köszönheti

Senki és semmi sem futott be sikeresebb pályát, nem tud magának feltűnőbb karriert a világtörténelemben, mint a keresztfa, mert maga Krisztus dicsőítette meg.

Az Ő korában még a rabszolgák és gonosztevő idegenek kegyetlen kínzó és kivégző eszköze volt, olyan, mint ma a bitófa, de Krisztus halála óta a megváltás eszköze lett. Átváltozott Krisztus Király trónusává, mert az Üdvözítő vállán hordozta és három órán át függött rajta. Azóta a kivégzés kegyetlen eszközéből az üdvösség, áldás, dicsőség jele lett.

Nagy Konstantin császár Krisztus kereszthalála iránti tiszteletből eltörli a kereszthalált, és a kereszt megkezdi dicsőséges pályafutását. Felkerül a római sas helyére, később ékszer lett, majd szobáinkban, utak szélén, magas hegyek csúcsán hirdeti megváltottságunkat. Felkerült a királyok koronájára, a vitézi lobogókra, a katonák pajzsára, érdemkeresztként kiváló emberek mellére.

Az anyaszentegyház pedig minden szentséget kereszt alakjában szolgáltat ki.  Karrierjének  befejezése majd a világ végén lesz, amikor a kereszt jele feltűnik az égen.

Egész életünk a kereszt árnyékában zajlik. Keresztelésünkkor fejünkre, bérmálásunkkor homlokunkra rajzolják. Kereszt jelöli gyermekeink tankönyvében a feladott leckét, kereszten találkozik a férj és feleség  első csókja az esküvőn, kereszt őrködik sírjaink fölött a temetőben.

Van-e karrier ehhez fogható?! Pedig a gyalázat jeleként indult el diadalmas útjára. De diadalmas kereszt lett belőle, mert Krisztus Király trónusává tette.

Pénzes József esperes-plébános