Megújult a plébánia Rózsafűzér társulata

A Szent Ágoston Római Katólikus Plébánia 1995-ben indult Rózsafűzér társulata 2018. október hónap folyamán új tagokkal bővült, így 134 személt 8 csoportot képez.

Az elkötelezett személyek Évk. 28. Vasárnap, a fél 11 órás ünnepi szentmise keretében igéretet tettek, hogy naponta imádkozzák a Rózsafüzért, kérve a Szűz Anya közbenjárását a közösség és a család számára.

Hogy igéretére mindenki emlékezhessen, a csoportvezetők Ft. Bálint Emil plébános által megáldott Rózsafűzértitok kártyacsomagokat kaptak, melyet kiosztanak és havonta kicserélnek a tagok között.

Rózsafűzér csoportok és vezetőik:

  1. Rosa Mistica – Laczkó Rozália
  2. Szent Mónika – Deáky Emese
  3. Szent Ferenc – Incze Domokos
  4. Assziszi Szent Klára – Ács Rozália
  5. Szent Ágoston – Antal Klára
  6. Szent Kinga – Boros Rozália
  7. Lisieux-i Szent Teréz – Péter Mária
  8. Szent Erzsébet – Kelemen Anna

A rózsafüzér imádkozása

Az imádkozásnak több formája van. Amikor az ember ismerkedik az imával, szeretne elkezdeni beszélgetni Istennel, először általában kötött imákon keresztül teszi azt. Ez jól is van így, hiszen az ilyen módon használt imák általában egy-egy imádságos lélekben megérlelt szavakból, gondolatokból áll. Később, lelkileg továbbfejlődve az ember már néha szívesen hallgat is, várja Isten válaszát. Az elmélkedő imádságokban a kötött imák mellett, azok között igyekszik az ember minél több időt, teret engedni Istennek, igyekszik minél nyitottabban várakozni Isten „érintésére”.

A rózsafüzér imádkozása az imának egy speciális módja. Ebben ugyan kötött imákat mond az ember, egymás után többször ugyanazt, mégis – vagy éppen ezért – e mellett elmélkedni is lehet, hallgatni is lehet. A minket körülvevő, rohanó világ lebilincsel, lehúz, nem enged leállni, lelassítani. A rózsafüzér imádkozásánál, amikor a Biblia szavait ismételgetjük, az ismételt imákat már érdemben automatikusan mondjuk, így az a világ zaját ki tudja rekeszteni, és „felette” megnyílhat a szívünk az ég felé sokkal biztosabban, mint a monotonon mondott ima nélkül. Ha a Miatyánkra és az Üdvözlégyre odafigyelek, akkor ugyanazt csinálom, mintha más kötött imát imádkoznék. Itt azonban a már teljesen ismert imát mondva a szívemet, lelkemet meg tudom nyitni az ég felé, ahonnan váratlan pillanatokban váratlanul szép gondolatok és indíttatások születnek, születhetnek. Természetesen ha arra figyelek, hogy hány perc alatt tudok végezni az imával, az tönkre tesz mindent. De ha nyitottan az Istenre szánom az időt, és nem érdekel, ha egy tizedet pl. öt perc helyett az elgondolkodásom miatt 6-7 perc alatt imádkozom el, akkor nyitottabb szívvel álltam az Úr előtt. És Ő szereti a nyitott szívet és az odaszánt időt.

Jánossy Gábor

Tovább …