Betegek Világnapja – 2012

 Február 11-én, szombaton a csíksomlyói kegytemplomban az ünnepi szentmise  fél 11 órakor kezdõdik, melyet bemutat Msgr. Tamás József segédpüspök atya, szentbeszédet mond Ft. Boros Károly felcsíki fõesperes, csíktaplocai plébános. A szentmise keretében a betegeknek és idõseknek kiszolgáltatják a betegek szentségét.

Téma: „Kelj fel és menj; a hited meggyógyított téged.” (Lk 17,19)
 
Idén XX. Alkalommal kerül sor a Betegek Világnapja megrendezésére, szokásos módon, február 11-én, Lourdesi jelenés napján a Katolikus Egyházban. Erre az alkalomra az Olasz Püspöki Kar mindig kiad egy útmutatót a megadott témával kapcsolatban, a Pápa is elküldi üzenetét. Idén a tíz leprás meggyógyításáról szóló rész feldolgozására esett a választás, Lukács evangéliumából: „Kelj fel és menj; a hited meggyógyított téged.” (Lk 17,19). A történet a következõ: Jézus tíz leprást gyógyít meg, de csak egy tér vissza megköszönni. Ez az egy (szamariai!), leborul Jézus elõtt és úgy köszöni meg. A fent idézett mottó Jézus válasza a meggyógyulthoz. A hangsúly a hiten van, azon a hiten, ami a betegben volt, amellyel gyógyulásában hitt. Jézus minden esetben hitet kér csodás gyógyításaihoz, anélkül nem gyógyít. Magyarán, Jézus megmutatja a lehetõségét annak, hogy csak önmagát tudja valaki meggyógyítani, belülrõl, gyógyulásába vetett tiszta hittel. Azáltal, hogy ez az egyetlen ember visszajött megköszönni Jézusnak az „egész-ségét”, világossá válik személyes hitének szerepe a teljes gyógyulásában. Meg tudjuk fogni ezt a hitet kézzel? Nem, mert ez, a lélek mûködése bennünk. A keresztény ember létalapja az a Jézus Krisztusból fakadó lelki élet, amelyre felépítheti egész emberi életét és amelyen állva meghozhatja mindennapi erkölcsi döntéseit. Tehát, az a hit a gyógyító erõ, amelyet Jézus kér, enélkül nem gyógyít és ezt a gyógyító erõt, adja minden igazán gyógyulni akaró ember kezébe napjainkban is. Csak élni kell vele. Az Olasz Püspöki Kar, üzenetében, egy fontos dolgot emel ki: a személy fizikai-biológiai jellegét. Jézus gyógyításai holisztikusak, vagyis az egész embert érintik, elsõsorban a lelkét (ezért kér hitet), agondolkodását (hálás lelkület) és a fizikai testét, azaz annak biológiáját (lepra). A mozaikkép, amelyet kiválasztottak ez alkalomra, a XII. századból való és a leprással való párbeszédet ábrázolja. (Dr. Bakó Mária Hajnalka kórházlelkészi asszisztens)
 
 

""

  

A Betegek világnapjára emlékeztek

Iochom Zsolt – szekelyhon.ro 

Boldog II. János Pál pápa kezdeményezésére 1993 óta február 11-én tartják a Betegek világnapját. Évrõl-évre egyre többen zarándokolnak el e napon a csíksomlyói kegytemplomba, ahol a szentmise végén kiszolgálják a betegek szentségét.

""
szekelyhon.ro

""
A kegytemplomban a szentmisét Msgr. Tamás József segédpüspök atya celebrálta, 
szentbeszédet mondott Ft. Boros Károly fõesperes-plébános
 
                                                                             

Fotó: Mosui Tibor

  


2011


 

""

Ünnepi szentmise a Betegek világnapján (február 11.) a csíksomlyói kegytemplomban.
Kállay Emil piarista atya elmélkedésében arra kért, zárjuk szívünkbe és vigyük magunkkal
e két igazságot: bármennyire is nehéz, tanuljunk meg engedelmeseknek lenni
a szenvedésben és betegségben is, ugyanakkor legyünk irgalmasok, szeretõ szívûek
beteg testvéreink iránt (Csíki Zsolt felvétele)

Táncos Levente segédlelkész 

Megboldogult Szentatyánk, II. János Pál pápa kezdeményezésére, 1993-tól, február 11-e a betegek világnapja. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellõ figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elõ a szenvedés megértését.” A betegek világnapjához kötõdik és szorosan hozzátartozik a lourdesi esemény, amikor 1858. február 11-én megjelent a Szeplõtelen Szûzanya a Gave folyó partján rõzsét szedegetõ 14 éves kislánynak, Soubirous Bernadettnek. A Szûzanya tizennyolcszor jelent meg Bernadettnek, és a nyolcadik jelenés idején, február 25-én, Mária felszólította Bernadettet, hogy mosakodjék meg a forrás vizében és igyék belõle. Mivel a lány sehol nem látott forrást, ezért a közeli Gave folyó felé indult. A jelenés azonban megparancsolta, hogy a barlangban keressen forrást. Bernadett óvatosan belépett és kaparni kezdte a földet. Alig érintette meg, keze nyomán vékonyka ér fakadt, mely néhány nap után forrássá duzzadt. Ebben a forrásban csodálatos gyógyulások történtek, még a jelenések befejezõdése után is. A jelenések és a csodás gyógyulások híre mindenfelé elterjedt és Lourdes egyre több zarándokot vonzott. Évrõl évre több millió zarándok keresi fel a kegyhelyet, köztük nagyon sok beteg, akik testi- lelki gyógyulást és megnyugvást várnak és remélnek. A mindennapos szentségi körmeneten Eukarisztikus áldásban részesítik a betegeket.

A betegek világnapja felhívja figyelmünket arra, hogy még nagyobb szeretettel és türelemmel forduljunk szenvedõ embertársaink felé. Sajnos, a betegséget senki sem kerülheti el, földi életünkhöz hozzátartozó valóság. Betegségeinket, szenvedéseinket úgy kell elviselnünk, hogy közben felfedezzük értékeit és megváltó erejét. A keresztény embernek hinnie kell, hogy szenvedésében Jézus társul hozzá, aki értelemmel tölti meg az értelmetlennek tûnõ szenvedést. Így válik az emberi szenvedés áldássá, nemcsak a beteg számára, hanem a környezete számára is.

XVI. Benedek pápa a 2011. év világnapján felidézi, hogy elõzõ évben a torinói halotti leplen szenvedõ Arc elõtt elmélkedve átérezte, hogy Urunk mennyire sorsközösséget vállalt minden szenvedõ emberrel. Szenvedése és feltámadása a megváltás ténye számunkra. A betegekben és a szenvedõkben éljen mindig a remény, hogy a szeretet gyõzedelmeskedik. Szent Bernátot idézi a Szentatya: „Isten nem tud szenvedni, de tud együtt szenvedni.” Az embernek Isten szemében oly nagy értéke van, hogy õ maga emberré lett, hogy együtt szenvedhessen az emberrel, nagyon valóságos módon, testben és vérben, ahogy ezt Jézus szenvedéstörténete mutatja. Azóta minden emberi szenvedésben jelen van Valaki, aki együtt szenved, együtt viseli a szenvedést a szenvedõ emberrel. Azóta minden szenvedésben jelen van Isten együtt szenvedõ szeretetének a vigasztalása és a remény csillaga. Mert „a mi betegségeinket õ viselte, és a mi fájdalmainkat õ hordozta.” (Izajás 53,4.)

Betegekért való ima

Mennyei Atyánk! A te kezedben van mindnyájunk élete, és te szabod meg annak határait. Ezért könyörgünk hozzád beteg és szenvedõ testvéreinkért. Vigasztald, bátorítsd és erõsítsd meg õket megpróbáltatásuk óráiban, hogy testüknek szenvedése lelkük üdvére váljon. Ha nem ellenkezik rendeléseddel, add vissza egészségüket, hogy felgyógyultan meghálálhassák jóságodat. Különösen is esedezünk azért, hogy adj nekik és hozzátartozóiknak megnyugvást a te szent akaratodban. Ámen

""

""
                                                                                 Csíki Zsolt felvételei

 


2010


 

A szenvedés kulcs életünk megértéséhez

"" 
 


György Alfréd kamilliánus atya szentbeszéde

 

Dr. Bakó Mária Hajnalka pasztorál-pszichológus a szentmise elõtt felolvasta XVI. Benedek pápának a 18. Betegek Világnapjára (február 11.) írott üzenetét. A szentbeszédet a csíkszentdomokosi származású György Alfréd kamilliánus atya tartotta. A kamilliánusok a betegek, szenvedõk, fogyatékosok pasztorációját vállalták fel. György Alfréd atya pedig maga is mozgássérültként még hitelesebben közvetítette a vigasztalást, lelki megnyugvást, töltekezést szolgáló üzenetet.

Nincsen szenvedés és betegség külön csomagban – mondotta a szónok –, hanem beteg és szenvedõ ember van. De nem is a szenvedõ embert ünnepeljük ezen a napon, hanem többet, mást: Isten szeretetét, a Szûzanya anyai oltalmát, mely mindannyiunk életében megnyilvánul. Ezen a napon tudatosul bennünk, hogy a betegágyon, a szenvedésben, az elhagyatottságban nem vagyunk egyedül, a szenvedõ Krisztus társaságában vagyunk. Ezen a napon azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztus föltámadása nem hiábavaló. A szenvedésnek önmagában semmi értelme, hiszen Krisztus értünk vállalta a szenvedést, hogy életünk teljesebb, jobb legyen. Minden szenvedõ ember sebhelye, minden beteg ember magánya tulajdonképpen Jézus Krisztus sebe és szenvedése, magánya – figyelmeztetett Alfréd atya.

Jézus, akire talán hosszú idõn át vártunk, hogy belépjen életünkbe, különös formában jelenhet meg: szenvedõ, beteg hozzátartozónkká válhat, akit ápolnunk kell. Jézus ott van sebeinkben, magányunkban, lelki bajainkban. A Lourdes-i Szûzanya pedig lelki betegségeink gyógyulását adja, hiszen ott áll szenvedéseink keresztje alatt. Feladatunk észrevenni az otthonunkba költözött Krisztust és a mellette levõ Szûzanyát – mondotta a szónok, majd saját életútjának példájával biztatott: hagyjuk meg az õ édesanyai szeretetének szabadságát. Meg fog gyógyítani. Lehet, nem úgy, ahogyan mi szeretnénk, de az õ révén életünk értelmet nyer a gyötrelemben, a szenvedésben. Lourdes csodája, hogy szívünk sebeit ragyogóvá teszi, a Szûzanyához zarándokoló emberek élete új értelmet nyer, a szenvedés kulcs lesz életük megértéséhez, megnyílunk mások szenvedése iránt.

A Szentatyának erre a napra írt üzenetére utalva, a szónok hangsúlyozta: az egyház meg akarja érinteni a betegeket a szentség kegyelme, a betegek szentsége által.

A prédikációban György Alfréd Szent Kamill és Szent Ferenc példáját hozta fel, aki sebeiben, illetve a leprás betegben ismerte fel Krisztust. Az õ példájukat követve vigasztaló jelenléttel, gyógyító csókkal, enyhítõ öleléssel tudunk segíteni. Ebben az esetben pedig a szenvedés a megváltás jele és eszköze. Mert minden alkalommal, mikor Krisztus szenved, megváltja a világot.

– Lelketeket mindennap gyógyítani szeretné az Isten. Hagyjátok magatokat Isten által szeretni, akkor jel lesztek a világban, a megváltás, az üdvösség jele – hangsúlyozta György Alfréd atya, majd így fejezte be beszédét:  Vigyétek haza Mária szeretetét otthonaitokba, és akkor a szenvedés átlényegül, otthonotok megtelik fénnyel a fájdalom és a küzdelem ellenére. Ne féljetek Jézusnak átadni sebeiteket! Kiválasztottak vagytok, hogy gyógyuljatok és gyógyítsatok.

A tegnapi szentmise a betegek szentségének kiszolgáltatásával ért véget

Takács Éva (Hargita Népe)
 

 ""

""

 

Ima a Betegek Világnapjára

Imával fordulunk hozzád,
ó, Lourdes-i Szûz,
a te vigasztaló, anyai szívedhez,
betegek gyógyítója,
siess segítségünkre,
és járj közbe értünk.
Egyház Anyja, vezesd és támogasd
az egészségügyi dolgozókat,
a papokat
és az Istennek szentelt lelkeket,
és mindazokat,
akik a betegeket gondozzák.
Szeretet Anyja,
tégy bennünket
– az Irgalmas Szamaritánus –
Fiad tanítványaivá,
hogy egész életünk Benne,
a szeretet szolgálatává
és az üdvösség szolgálatává váljék.
Ámen!

""

II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11. A betegek világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szûzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevõ forrás fakadt. E helyen 1864-ben templomot építettek, amelynek IX. Pius pápa bazilika címet és elõjogokat adományozott. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehetõ. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellõ figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elõ a szenvedés megértését.” (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztõség)
 

Csíksomlyóra idén is szerveznek zarándoklatot idõsek és betegek számára.
A kegytemplomban az ünnepi szentmise csütörtökön délelõtt fél 11 órakor kezdõdik.
A szentmise után kiszolgáltatják a vigasztalás és megtisztulás kegyelmét adó
betegek szentségét mindazoknak, akik azt kérik.
 

Pázmány Péter: Betegekért

(részletek)

Hatalmas Isten, emberi gyarlóságnak erõs gyámola és oltalmazója, ki kezében vannak életünk határi: könyörgünk felségednek a te beteg szolgáidért: vigasztald õket, bátorítsad és erõsítsed, hogy jó néven vegyék és csendesen szenvedjék látogatásidat. Gyógyítsd meg õket, szent nevedért, a reájok bocsátott csapásból, hogy megismérvén hozzájok való jóvoltodat, méltó hálát adjanak irgalmasságodért, és atyai ostorozásod által öregbüljenek szerelmedben és félelmedben.

Ha pedig véghetetlen bölcsességed szerént hasznosbnak látod az õ mostani kimúlásokat: adj Szentlelket nékik, hogy az igaz penitencia által, bûnök bocsánatját nyerhessék, és teelõtted kedves kimúlások légyen e világból. Adjad szent malasztodat nékik, hogy megismérjék a testi nyavalyáknak és csapásoknak ostorit atyai kezedbõl származni. Mivel akaratod nélkül csak hajunk szála sem eshetik el, és azért ostorozsz minket, hogy bûneinkbõl tehozzád térjünk, ki igaz élet és igaz boldogság vagy. Oh áldott Jézus, ki meggyõzted a halál fulákját, légy segétséggel beteg szolgáidnak. Ki az Atya és Szentlélek Istennel egyetemben élsz és uralkodol. Amen. (Pázmány Péter: Keresztyéni imádságoskönyv, melybe szép, ájtatos könyörgések, hálaadások és tanuságok foglaltatnak. Grác, 1606)

 


2009



Betegek világnapja – február 11.

Elfogadni a szenvedést nem azt jelenti, hogy tetszelgünk benne. A fájdalmat nem önmagáért szeretjük. Beleegyezünk, hogy az megalázzon. Kitárulunk az elkerülhetetlen jótétemények elõtt, mint a föld, mely az égbõl jövõ vizet engedi a mélyre hatolni. A szenvedésnek van mûvészete, de ezt nem kell összekeverni sem a szenvedés kultuszával, sem pedig azzal a képességgel, hogy elkerüljük azt. Aki sajnálja magát és meghatódik saját fájdalmán, elveszíti annak jótéteményeit. Hasonlóan az is, aki visszahajlik rá és perverz kedvet talál abban, hogy keserûségét ízlelgessse. (Henri de Lubac)

A betegek világnapján délelõtt 10.30 órakor ünnepélyes szentmisét mutat be Ft. Tamás József püspök úr a csíksomlyói kegytemplomban. A szentmisén a beteg valamint idõs híveknek a szentkenet szentségét is kiszolgáltatják.

 


2008


Idõsek, betegek zarándoklata Csíksomlyóra

 
Elsõ alkalommal szerveztek zarándoklatot a plébánosok a betegek világnapja alkalmából, a lourdes-i jelenések évfordulóján Csíksomlyóra. A zsúfolásig megtelt kegytemplomban sok száz hívõ érezhette a kiáradó kegyelmet.

A dél-franciaországi város, Lourdes mellett 1858. február 11. és július 16. között 18 alkalommal jelent meg a Szûzanya egy egyszerû parasztcsaládból származó 14 éves kislánynak, Bernadette Soubirou-nak. A látomásokban a Szûzanya azt kérte, hogy a jelenések helyén építsenek egy kápolnát, és ígérte, hogy az általa fakasztott forrás vizétõl sokan meg fognak gyógyulni. Ma már évente százezrek zarándokolnak Lourdes-ba, keresve a testi és lelki gyógyulást. 1993-ban II. János Pál pápa a lourdes-i jelenések kezdetének napját a betegek világnapjává tette. A jelenések kezdetének százötvenedik, kerek évfordulóján, tegnap Tamás József püspök ünnepi szentmisét celebrált, melyre szervezett formában érkeztek a zarándokok a környékrõl és távolabbi településekrõl.

Szentbeszédében Tamás József elmondta, történelmileg fontos pillanatban történt a jelenés: a francia forradalom után, amikor az egyházat lemeztelenítették, mindenébõl kiforgatták és fel akarták számolni. Jelenéseivel a Szûzanya bizonyságot adott arról, hogy az egyházat nem tudják tönkretenni. Lourdes jellé vált ebben a világban, bizonyságul, hogy van Isten, van Jézus Krisztus, van egyház, és amit az egyház tanít, az mind való igaz. Tamás József püspök hangsúlyozta, hogy sokan azóta is keresik a gyógyulást, és találnak rá – ha testük gyógyulására nem is, de – lelkük nyugalmára, békéjére. Az imádságban ugyanis olyan lelki élményeket kapnak, amelyek segítik további életükben. A betegség ugyanis Isten kezében olyan eszköz lehet, amellyel az üdvösségre vezeti a beteget. A szentbeszédet köszönõ szavakkal fejezte be a szónok: köszönjük a pártfogást, a figyelmeztetéseket, a feddéseket, amelyeket a jelenések során anyai gondoskodásból, szeretetbõl üzent nekünk a Szûzanya, és kérjük, továbbra is járjon közbe, hogy isteni segítséggel tudjuk járni földi utunkat, amely tele van megpróbáltatásokkal.

A szentmise végén, a püspöki áldás után több száz hívõnek osztották ki a betegek szentségét.

Hogy mennyire igaza volt Asztrik atyának – aki a szentmise végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a zarándokoknak, bár el kellett viselniük a kellemetlenségeket, de sok kegyelmet kaptak – a templomból távozók megjegyzései bizonyították legjobban. Voltak, akik hangosan adtak hálát, hogy részt vehettek  a  szentmisén  és  a kegyelemért, amelyben részesültek.  Egy máréfalvi asszony pedig röviden csak annyit mondott: csak semmi külsõség, ez lelki nap. (T. É., Hargita Népe)

 


""
Pénzes József esperes-plébános és Biró Nándor segédlelkész
a csíksomlyói kegytemplomban a püspöki áldást követõen
kiszolgáltatják híveiknek a betegek szentségét

„Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra,
hanem a betegeknek.”

– mondta az Úr Jézus.

A betegek világnapja alkalmával plébániánkról is sok idõs és beteg testvérünk zarándokolt Csíksomlyóra. Lelkipásztoraink már hetekkel korábban folyamatosan készítették fel és bátorították a betegség szentségét felvenni szándékozókat.
A betegség és a szenvedés életünk legsúlyosabb megpróbáltatásai. A szenvedések elõl senki sem menekülhet el, a betegség leggyakrabban váratlanul és felkészületlenül ér bennünket. Kortól függetlenül. A szenvedésben kiszolgáltatott ember különösen rászorul az isteni vigasztalásra és megerõsítésre. A betegek kenetének szentsége erõforrás az idõs, a beteg, a szenvedõ ember számára. (D. I.)


""