Nagyboldogasszony ünnepe

Szűz Mária mennybevitele latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, e napon emlékezünk meg arról, hogy Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt, a katolikus templomokban máig vasárnapi miserendben ünneplik.

Az ünnep egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe is -ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság. Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.” Tovább…