Szent Antal nagykilenced – 2016

„Dicső Szent Antal, Isten kedveltje,
Ki a mennyekben tündökölsz fent!
Liliom-tiszta, kinek karjába’
A kisded Jézus édesen pihent.
Te csodatévő, ki száz bajunkban
Érezteted szent segélyedet:
Szívünkből áldunk, általad várunk
Az Úr Istentől dús kegyelmet.”
(Szent Bonaventura himnusza Szent Antal tiszteletére; részlet)

Április 12-én kezdődik, és június 7-ig tart a csíksomlyói kegytemplomban a Szent Antal nagykilenced. Ebben az időszakban keddenként reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek szentmisék. A reggel 8-kor kezdődő szentmise szónoka felváltva fr. Bőjte Mihály csíksomlyói ferences házfőnök és fr. Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója lesz. A fél 11-es szentmisén Bilibók Géza tusnádfördői plébános prédikál, az este 7-kor kezdődő szentmise keretében P. Bátor Botond pálos szerzetes, hargitafürdői plébános mond szentbeszédet. (Borsodi L. László ferences sajtóreferens)

Kilencedik kedd

Nyolcadik kedd

Hetedik kedd

Hatodik kedd

 Ötödik kedd

Harmadik kedd

Második kedd

Első kedd

Hetedik kedd 

Hatodik kedd

 Ötödik kedd 

Negyedik kedd

Harmadik kedd

Második kedd

Első kedd

*   *   * 

2013

Szent Antal kilenced Csíksomlyón a Hit Évében 

Nagykilenced április 16. – június 11. között

Páduai Szent Antal napja: június 13.
Szentmisék a csíksomlyói kegytemplomban: reggel 8, fél 11 és este 7 órakor
Szentmisék alatt gyónási lehetõség

A reggeli szentmisét fr. Bõjte Mihály csíksomlyói házfõnök és fr. Kakucs Szilveszter lelkész, a délelõtti szentmisét fr. Urbán Erik templomigazgató végzi, az esti szentmise szónoka Bartos Károly, a gyergyószentmiklósi Szent István Király plébániatemplom plébánosa.

Fr. Urbán Erik elmélkedése – délelõtti szentmise

Szent Antal kilenced Csíksomlyón – 2012

Fr. Urbán Erik OFM elmélkedései ⇒

* * * 

A Páduai Szent Antal tiszteletére tartott nagykilenced 2012. április 17-én, kedden kezdõdik, és kilenc kedden át, vagyis június 12-éig tart. A szentmisék a kegytemplomban reggel 8-kor, délelõtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. A reggel 8 órás szentmisén fr. Urbán Erik OFM megbízott házfõnök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója prédikál, a fél 11-kor kezdõdõ szentmisén György Balázs szárhegyi plébános, este 7 órakor pedig Dávid György, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király plébánia plébánosa lesz az ünnepi szónok. Szent Antal ünnepét június 13-án, szerdán tartják. (Borsodi L. László ferences sajtóreferens)

Nt. György Tibor plébános szentbeszéde – este

Gábos Zoltán plébános szentbeszéde – délben 

Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM. atya szentbeszéde – reggel

Elsõ kedd 

Nt. György Tibor plébános szentbeszéde – este

Gábos Zoltán plébános szentbeszéde – délben

 

Szent László király ünnepe

Évközi 12. vasárnap – C év

Évközi 10. vasárnap – C év

Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe

Pünkösdhétfõ

Pünkösdvasárnap

Húsvét 7. vasárnapja

Urunk mennybemenetelének ünnepe

Húsvét 6. vasárnapja
                                           gloria.tv

Nyolcadik kilenced   

Hetedik kilenced

Hatodik kilenced 

Ötödik kilenced

Negyedik kilenced 

Harmadik kilenced

Második kilenced

 
Elsõ kilenced

 

kilencedik hét 

nyolcadik hét

hetedik hét 

ötödik hét

negyedik hét

                                   második hét                                       

Sárközi Sándor piarista atya szentbeszédeinek
hangfelvétele

Kilencedik hét

Nyolcadik hét

Hetedik hét

Negyedik hét

Harmadik hét

Második hét

Elsõ hét

 Forrás:
www.csiksomlyo.ro
www.gloria.tv

Erõt adó évfolyam-talalkozó

                                                                                            Fotók: Nagy Gyöngyvér

Papi találkozót tartottak szerda (április 7.) este a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban. Pénzes József plébános egykori osztálytársait látta vendégül pappá szentelésük 32. évfordulóján.

Gyulafehérváron 1978-ban szentelte pappá dr. Jakab Antal püspök azt az évfolyamot, amelynek tagjai találkozójukat tartották szerdán a Szent Ágoston-templomban. Az ünnepi szentmisén a vendéglátó prédikációjában emlékezett arra, hogy a szentelõ püspöknek engedelmességet fogadva nagy öröm töltötte el õket. Az azóta eltelt 32 év mindannyiukat próbára tette, és a nehézségekben erõt ad az évente tartott találkozó. Amit az ember gyakorta használ, már nem olyan csillogó, értékébõl veszít. Így az ember ígéreteiben sem olyan magabiztos. Ezért kell idõnként visszatérni a tiszta forráshoz     – fogalmazott Pénzes József. Ilyen tiszta forrás ez évfolyam tagjainak, hogy találkozóik során elmondják egymásnak örömeiket, sikereiket, bánatukat, nehézségeiket. Az emmauszi tanítványok példája mutatja, hogy Jézus a legnehezebb pillanatban sem hagy magunkra. Ahogy nekik megjelent és bátorította õket, úgy a találkozóra érkezett papok, de a hívek számára is hasznos útravaló: van öröm az életben , és ezt az örömöt Jézusban kell keresni. Jézus pedig azt mondta: Itt vagyok veletek – hangsúlyozta Pénzes József. Hálaadó szentmise volt a kapott örömökért a szerdai, amelyben a jelenlévõk emlékeztek három elhunyt osztálytársukra: Balog Árpádra, Baumann Mihályra és Bálint Jenõre. (Takács Éva, Hargita Népe)

Szentelõ püspök: Dr. Jakab Antal pk.
Szentelés helye: Gyulafehérvár

Elhunyt társaink:

Balogh Árpád
Mauman Mihály
Bálint Jenõ

Az 1978-ban szentelt évfolyamtársak:

Ciobanu János (Belényes)
Fagea László (Batiz)
Gyenge Béla (Nagyszalonta)
Heinrich József (Ótelek)
Henger Mihály (Németország)
Kádár István (Kolozsmonostor)
Kiss Albert (Nagyvárad-Olaszi)
Márton Gábor Benedek (Szászrégen)
Máthé Vilmos (Brassó)
Mátyás Gábor (Zeteváralja)
Nagy József (Csíkcsicsó)
Pénzes József (Csíkszereda, Szent Ágoston)
Portik Bakai Sándor (Szentegyházasfalu)
Sántha István (Békés, Magyarország, civil egyházi szolgálatban)
Simó Sándor (Kadicsfalva)
Vakaria Béla (Csíkszentmárton)

Kádár István esperes (Kolozsmonostor) az ünnepi szentmise fõcelebránsa

Harsányi Lajos

A levita énekel

Engem az Úr ragadott el magához,
Õ tette Szent palástját vállaimra,
Azóta látok minden égi titkot,
enyém az arany, tömjén és a mirha.

Szép ezüst ékszer, Anyám búcsúcsókja,
a Földrõl csupán ezt hoztam magammal,
E helyre, mely az örök lét küszöbje,
melyen úgy állok, mint egy fényes angyal.

Nem értitek mivé lettem e percben,
mily szédületes magasokban állok,
Hogy mily kicsinyek hozzám a hegyek mind,
s az ûrben száguldó csillagvilágok.

Az Õ hatalmas Szent aranykeze most,
miként örök tûz, pihen áldva rajtam,
Én választottam a legszebb világot,
a legbölcsebb igéket mondja ajkam.

Én nálam szebbet senki nem dalolhat,
én nálam szebbet senki sosem látott,
Ó, ihletésim szárnyas víziói,
a nagy világ bámulni fog rátok.

Most sanda szem bután rám meredhet,
sok irigy ajk kiálthat utánam,
Meg nem sebez hegye mérges nyilaknak,
örök halmokra lépett már a lábam.

És fönt a halmon minden aki tiszta,
a Szent, a nép: az én dalom dalolja,
És inkább meghalok, semhogy akárki
a dicsõségem egyszer megrabolja.

Ó szálljatok ezüst galambok, évek,
majd roppant angyal száll a tengerekre,
Megesküszik halhatatlan nevekre,
hogy vége van a szárnyas Szent idõknek.

Akkor lehull a szemrõl minden fátyol,
akkor kitágul szeme mindeneknek,
És fényben látnak engem: ihletettjét
a legnagyobbnak, az örök Istennek.
 

Incze Tihamér kántor úr meglepetésként egy általa megzenésített Én nem kívánok Uram… címû dallal köszöntötte az ünneplõ paptestvéreket. A dal Kelemen Marika és Kelemen József elõadásában csendült fel. Pénzes József plébánosunk meghatódva emlékezett, hiszen több évvel ezelõtt, teológia tanár korában Gyulafehérváron ugyanezzel a dallal – akkor gitárkísérettel – köszöntötte õt egy szent ünnep alkalmával a fiatal kántoriskolás.

„Kedves paptestvérek és híveim, én azt kívánom, hogy továbbra is, ameddig az Úristen akarja, ott, ahol akarja, ne a népeket, hanem a lelkeket próbáljuk meg Istenhez vezetni, és soha ne essünk abba a hibába, hogy tekinteteknek kitett színpadon szerepeljünk” – tolmácsolta a dal üzenetét Pénzes atya paptestvéreinek és híveinek egyaránt.

Én nem kívánok Uram…

Én nem kívánok Uram, hírnevet magamnak
Tûnjek el a végtelenbe én.
Hagyom a nevet a szomjazó idõnek
Játszadozzék vele a szegény.

Én nem kívánok Uram, népeket magamnak
Tekinteteknek kitett színpadot.
Csak egy zugot, hol halk észrevétlen
Vethetem a menyország magot.

Én nem kívánok Uram, tapsokat s hozsannát
Csöndes csendet adj Uram nekem.
Ahonnét lelked láthatatlan lángját
Hûvös szívekbe belehelheted.

Én nem kívánom Uram, úgy ahogy szeretném
A magam útját már nem akarom.
Te csak szólj és hallgat Rád a lelkem,
Munkára készen szívem és karom.

Én nem akarok Uram, dolgozni már máshol,
Csak ott és addig, amíg akarod.
Már nem vagyok semmi sem magamnak
Én csak a lelked árnyéka vagyok.

Sík Sándor

A titok

XXV. Mennyegzõs ének

Nem! Gyûlölöm a lemondás igéit,
Minden fél-élet átkozott legyen!
Nem kellenek a félszemû hunyorgók:
Én óriásra nyitom a szemem,

Hogy beleférjen minden, ami fény,
És ami tûz, mind a lelkembe égjen.
Átkozott, aki lehunyja szemét
És megbújik penészes pincemélyen.

Nem! Ez a könny nem a letörtek könnye,
Akik siratnak pernyés perceket,
És nem a bágyadt bénák reszketése,
Akik nyögnek egy zárt ajtó megett.

Ama látóknak könnye ez a könny,
Akik a déli napfénybe nevetnek.
Ebben a könnyben arany arca ég
Álmatlan lángú mélységes tüzeknek.

És ez a dal nem az elfordulóké:
Táncos, tüzes, nevetõ nászdal ez,
Azoké, akik mélyrõl mosolyognak,
És akiknek az éj is énekes.

Megkoszorúzva égõ homlokom,
Fehér köntösben, daloló szemekkel,
A menyegzõre szökdelve megyek
Ezekkel a halk nászi énekekkel.

Mert átkozott, aki a teli kelyhet
Csak félig issza. Törvény ez, kemény.
És halott, aki félig mer csak élni,
És aki sír a násznap reggelén.

Én a kelyhemet fenékig iszom,
Mind a két karom ölelésre tárom.
Mindent, ami van, mindent, ami jön,
Mindenkit idelenn és odafönn:
Jegyajándékul nekem adja Párom.

Minden az enyém és bennem a Minden,
Összefog mindent ez a szerelem.
Testvérem mind, akinek szent az élet,
És õk a nevetõ nászi kíséret,
És õk dalolják a nászdalt velem.
 

Emlékül egy szál virág és templomunk szimbóluma a kerámiatálon